Kavyamitra Maróti György : Carlo Manzoni: Signor Veneranda kópéságai 6.

 

Signor Veneranda betér egy étterembe.
„Étkezni óhajt, Uraságod?” – kérdi a pincér signor Venerandát.
„Természetesen.” – feleli signor Veneranda. – „Mint mindenki olykor.”
„Spaghetti mártással, rizottó, zöldségleves?” – kérdi a pincér, az étlapról olvasva mindezt.
„Hogyne!” – mondja signor Veneranda -. „Ám kihagyta a borjúsültet, a szalámit, sonkát, halat, a sült borjúlábat milánói módra, az aprópecsenyét, a vagdaltat, a roston sült marhahúst és még jó néhányat.”
”Igen” – dadogja a pincér –, „de én csak azt szeretném tudni, hogy jelenleg mit óhajt fogyasztani?”
„Jelenleg semmit sem.” – mondja signor Veneranda. – „Az imént étkeztem, nem vagyok éhes. Szokásom étkezés közben enni, ám ebéd után egy darabig nem nagyon eszem. Ön szokott ebéd után rögvest  enni?”
„Nem, nem: soha.” – dörmögi a pincér, és nem tudja, mir?l is beszélnek. – „De azért önnek bármit szívesen kihozok, ha kér valamit enni. Ebédid?ben mindenki eszik…” – sóhajtja.
”Csak hát én nem akarok most enni!” – ezt már-már kiáltja signor Veneranda. – „Szívesen ennék majd kés?bb valamit, de nem akkor, amikor mindenki eszik…! Nem is értem, miért csinálnak az emberek olyan nagy ügyet az evésb?l?”
„Legyen olyan jó, ne tegye ezt velem!” – kéri a pincér. – „Ne tegye kérem, hogy nem eszik! Egyen valamit, kérem szépen!”
„De hát megismétlem: én szeretnék enni, és enni is fogok!” – kiáltja signor Veneranda. – „Mondtam én Önnek bármi egyebet? Annyit mondtam, hogy e pillanatban nem vagyok éhes, hisz most ettem! Ezt mondtam, vagy nem?”
”Jó!” – sóhajt föl a pincér. – „Akkor mit parancsol Uram? mit hozhatok?”
”Semmit.” – mondja signor Veneranda. -„Egyáltalán semmit sem!”

 

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.