Kőmüves Klára : Felhasználónév: Gyöngykroki

 

 

A kulcstartódat bámulom, te szólsz hozzám,

de én most éppen a mocsáron túl vadászok.

Gyöngykrokodil lóg a bal farzsebedből,

a nejlon pénztárca csücsköd zavarba hoz.

Ne forgolódj már annyit, csak izegsz-mozogsz,

miközben jó nekem, ha szemben állsz.

Úgy némi figyelmet parancsol tekinteted,

de így csak elmozdul a lencsevég világ.

Te még nem nyílsz meg, az inged gombja már kacér,

úgy látom, pár szőrszál integet felém.

Idézőjel az, de nem tudom, hogy idézhető-e

a hirdetés egésze, vagy csak ott az a két árva szőr

s a többi pont, anyajegy halom.

Látod, zsákbamacska vagy, pedig ezerszer írtam,

unott körökbe többé nem bocsátkozom.

Már becsapott az első pillantásra

mintás zoknidhoz lakkcipő s fokozva még kopott farmergatyó,

ingeden pálmafák virítanak, válladra csapva kék zakó.

Oly szép volt a lelked tested nélkül annyi nap,

látom, te is zavarban vagy.

Nekem most valahogyan fel kell oldanom az elmúlt hónapokat:

–         Nekem adnád emlékbe a gyöngykrokodilodat?

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 610 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))