Kavyamitra Maróti György : Carlo Manzoni: Signor Veneranda kópéságai 5.

Signor Veneranda benyit a postára.
„Elnézést.” – mondja a kis ablak mögött ül? alkalmazottnak udvariasan. –„Érkezett csomagom?”
„Nem kérem, nem érkezett csomagja.” – válaszolja a tisztvisel?. –„Ha érkezett volna, akkor ön értesítést kapott volna arról. Kapott ön értesítést?”
„Nem, nem kaptam értesítést.” – így signor Veneranda. – „De értesítésre nincs is szükségem. Amire szükségem van, az a csomagom, mert az ilyen csomagokban mindig van valami érdekes.”
„Persze, de az értesítés épp azért kell önnek, mert abban értesítik önt, hogy csomagja érkezett.”
„Na, ez az!  Arra a csomagra van szükségem, ami érkezett.”
„De nem érkezett önnek semmi sem.”
„Hogy értsem ezt? Hisz épp az el?bb mondta – ezek az ön szavai -, hogy az értesítés azért kell nekem, mert abban értesítenek, hogy csomagom érkezett: hát itt vagyok, és kérem a csomagomat.”
„Én csak azt mondtam, hogy az értesítés arra való, hogy ön megtudja abból, ha csomagja érkezett.”
„Á, értem! Ön tehát ad nekem egy értesítést, melyben értesít arról, hogy csomagom érkezett. Hát ha így van, akkor adja gyorsan az értesítést, mert az igazat megvallva szeretném már megkapni a csomagomat!”
„Nem, nem: nem értjük egymást! Azt mondtam, hogy amikor önnek csomagja érkezik, akkor küldünk értesítést arról, hogy csomagja érkezett, és én csak az értesítésre adhatom ki önnek a csomagot. Most már érti?”
„Persze hogy értem. Csak nem gondolja rólam, hogy gyengeelméj? vagyok?”
„Én…” – dadogja a tisztvisel? – „…én nem tudom:  így, értesítés nélkül honnan kerítsem el? azt a csomagot? Én így értesítés nélkül nem tudok semmit se tenni. Megtudhatnám egyáltalán, honnan vár csomagot ön?”
„Én nem várok semmilyen csomagot sem.” – adja meg a kegyelemdöfést signor Veneranda. – „Ötletem sincs, hogy ki küldhetne nekem csomagot: csakhogy épp az imént mondta nekem, hogy értesítést fogok kapni arról, hogy van itt egy csomagom. Hát hogy tudnám így megmondani önnek, míg meg nem kapom,  hogy honnan jött az a csomag?”
„Én… én…De hát én semmit sem tudok az ön csomagjáról!”
„Akkor miért mondta nekem, hogy értesítésnek kell lennie ahhoz, hogy megkapjam a csomagom? He?” – kiáltja signor Veneranda immár türelmét vesztve. – „Micsoda alakok vannak! El?bb azt mondja, hogy értesítést fogok kapni, azzal eljöhetek ide, és átvehetem a csomagom, aztán meg jól pofára ejt! Különös postai szolgáltatás, mondhatom!”
És signor Veneranda füstölögve, morgolódva kimegy a postahivatalból.

 

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.