Kavyamitra Maróti György : Carlo Manzoni: Signor Veneranda kópéságai 7

 

Signor Veneranda egy kirakatban a következ? kézzel írt hirdetést olvassa:
„Péklegényt keresek!”
Signor Veneranda belép az üzletbe, és az eléje siet? tulajdonost kérdi a hirdetésr?l: ”Elnézést! Ön keresi a péklegényt?”
”Igen.” – válaszolja amaz. – „Én vagyok az üzlet tulajdonosa.”
”Próbálta már az ágy alatt?”
”Az ágy alatt?” – kérdi megrökönyödve a tulaj.
”Igen kérem, az ágy alatt.” – válaszolja signor Veneranda. – „Nincs ebben semmi különös: lehet, hogy a péklegény, akit ön keres az ágy alá bújt vagy a kredencbe. Nézte már a kredencben?”
”De… de…” – dadogja a tulajdonos – „Nem tudom… Ez lehetetlen!” – böki ki végre.
”Miért?” – kérdi signor Veneranda. – „ Miért lenne lehetetlen? Talán egy péklegény nem bújhat el az ágy alá vagy a kredencbe? Drága uram! Ön nem ismeri a péklegényeket! El tudom képzelni, hogy egy péklegény, ahogy én ismerem ?ket, akár az éjjeli szekrénybe is elbújik.”
”De én…” – dadog tovább a tulajdonos -, „Én azért keresek péklegényt, mert nincs nekem!”
”Nincs önnek?”  – kérdi signor Veneranda elképedve. – „Hát ez meglep?! Tehát ön nem veszített el egy péklegényt? Ön csak úgy tesz, mintha azért keresné, mert elveszítette szegényt? De igazából önnek sosem volt péklegénye? Meghiszem azt, hogy nem találja! Akárcsak jómagam: kereshetem én a bátyámat lélekszakadva, ha egyszer sosem volt, nem találhatom meg. Igaz?”
”Na de…” – dadogja továbbra is a tulajdonos.
”Figyeljen ide!” – kiáltja signor Veneranda. – „Én segíteni akartam magán, de ha ön meg?rült, akkor én semmit sem tehetek. Ha keresni akarja továbbra is, hát csak tessék! És ha sikerül megtalálnia, írja meg nekem, kérem! Én nem fogok keresgélni egy ökröt, amikor megtaláltam.”
És fejét csóválva és morgolódva megy ki az üzletb?l.

 

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.