Sorozat

Igazából már csak egy fejezet és egy zárás van hátra, hogy kerek legyen az egész… és kiegészítő anyagként a könyvben szereplő történelmi személyek rövid életrajza. Köszönöm, hogy sokan olvastatok, köszönöm a sok jó szándékú és hasznos kritikát – már menet [… Tovább]

Az angolok kivonulását követően létrejött az egyezmény, amelynek értelmében Írország elnyerte ugyan a függetlenséget, ám az Ulsteri rész Észak-Írország néven az Egyesült Királyság része maradt… és ezzel elkezdődött az ír történelem egyik legszomorúbb része: a polgárháború…   3. Rész: A [… Tovább]

Az írek ellenállása egyre fokozódott; szervezett csapatokban támadták az angol megszállókat és a kollaboránsokat. Megszületett az a szervezett, amelynek nevétől később rettegett a világ… az IRA.   2. Rész: Gerillaháború és Patterson „őrmester bácsi”   „Mindig is gyűlöltem a háborút, [… Tovább]

Michael Collins és Éamon de Valera Írország két nagy hatású és karizmatikus vezetője. Nevük fémjelzi az akkori korszakot. Nagy szerepük volt az Egyezményben Anglia és Írország között, ám vetélkedésük hozzájárult a polgárháborúhoz is…   Mick és Dev   „Háború idején [… Tovább]

Az esküvő utáni hajnalon beteljesedik Plunkett sorsa. Később Grace, a felesége, szintén raboskodik a Kilmainham fegyházban. W.B. Yeats hihetetlenül megrázó verse feleleveníti a harcot, a – szerinte – hiábavaló küzdelmet… és tiszteleg a hősök előtt.   2. rész: A kivégzés [… Tovább]

1916. április 4-én felkelés tört ki Írországban. A fő harcok Dublinban dúltak, de máshol is voltak összecsapások az ír felkelők és a brit rendfenntartó erők között. Noha a felkelést leverték, az esemény óriási hatással bírt. Számos párhuzamot találhatunk a magyar [… Tovább]

Furcsa álmom volt éjjel. Furcsa és kettős. Gyönyörű és borzalmas, békés és egyben véres, felemelő és megalázó, szívet melengető és közben kezet-lábat elzsibbasztó, egyszerre mennyei és pokoli.   Álom   Furcsa álmom volt éjjel. Furcsa és kettős. Gyönyörű és borzalmas, [… Tovább]

Írország és az írek történelmének talán legtragikusabb epizódja a 19. század közepén kitört éhínség – milliók haltak éhen, és még többen vándoroltak ki, mindörökre otthagyva a Smaragd szigetet. A Nagy Éhínség   „A szegény nemzetek éhesek, a gazdag nemzetek meg [… Tovább]

Az alábbi történet Albert Chesterfield naplójából való. Albert – fiatal angol nemes – egyik déd-nagyapám barátja volt. A naplót a halála előtt elküldte neki. A történet két naplóbejegyzést tartalmaz – a kettő között 34 év telt el…   Cathleen ni [… Tovább]

részlet. A képen a kényszerközösség karácsonya, fehér köpenyben a négy fodrász, a fényképész hölgy mögött Karcsi, az apám. A mérhetetlenül elszegényedett faluban még a nagy konspirációk árán zajló földosztás is sikertelen volt, és megkezdődött a kollektivizálás. 1947-ben a földművesszövetkezet, majd [… Tovább]

45.   1944 nyarára a német megszálló csapatok — hála a nyilasok hathatós segítségének — szinte teljesen berendezkedtek Magyarországon. A vidéki zsidóság nagyrészét már deportálták, és éppen a budapesti zsidóságot akarták volna hasonló sorsra juttatni. De Horthynak, úgy látszott, már [… Tovább]

Sötét felhők      Teherkocsik verték fel a port, csikorogva fordultak ki egy kapun. Gyuri ott menetelt karnyújtásnyira, nevetett is felé, és ő hiába kiáltott, ajkán nem szólalt meg hang, hiába akart hozzá szaladni, lábai is mintha odanőttek volna a [… Tovább]

Az ígért folytatás… A harcos félig ájultan hevert a Hegy egyik barlangjában. Kábult agya megpróbált rendszert teremteni a hagymázas lázképek között, mérsékelt sikerrel. Kétségbeesetten próbált megragadni minden értelmesnek t?n? emléket, hogy majd abba kapaszkodva próbáljon meg kimászni az eszméletvesztés éjfeketébe [… Tovább]

Minden, valóságos, él?, vagy holt, illetve kitalált személlyel való hasonlatosság jelen esetben nem törvényszer?en a véletlen m?ve, sokkalta inkább a saját maguké, illetve a szerz?é. Különös Hegy volt. Hatalmas, felh?k közé nyúló, hólepte csúcsokkal koronázott meredek sziklafalaival, sokkalta inkább t?nt [… Tovább]

Kés?i ébredés   Az esküv? után folyton az újasszonyt nézegette a kis Ágnes, hogy változott-e valami rajta, amiért vigasztalásra szorulhat, de egy ideig csak a rövidre vágott haja t?nt fel és hogy nem dúdolgatott a pékségben, mint azel?tt mindig. Talán [… Tovább]

Csendes lakodalom      Hajnalban sietve öltözött a két lány. Zsiga este, a kapuban azzal lepte meg Margitot, hogy másnap beszélni akar az apjával a kett?jük ügyér?l, mert nehezen érti, a lányának miért kell minden lépéséhez engedélyt kérnie. Neki komoly [… Tovább]

A csapda      A keresztel?t sokáig halasztották, nem értette senki, hogy miért. Aztán arra is fény derült. S?t, ahhoz képest még gyorsnak is mondható lett volna az eredmény: Ugyanis az anyakönyvbe már „Blázsovics Mária Magdolna” néven akarták bejegyeztetni a [… Tovább]

Magduska    Az id? telt, várakozáskor egy hónap már fájdalmasan hosszú tud lenni, de ezt nem tették szóvá Blázsovicsék. Csak sóhajtozott Magda néni, és olyankor a konok aptya szeme is furcsán bepárásodott. Margit megkérdezte a szomszédot, hogy hogyan lehetne érdekl?dni [… Tovább]

A háború szele     A borbély apósa idegesen járt le-fel a konyhakredenc, és az ajtó közt futó „rongysz?nyegen”. – Édesapám, üljön le, már szédülök – fogta meg fejét a lánya. – Ha az USA segít, ide soha nem ér [… Tovább]

Mariska       Mariska a forró, lúgos vízb?l egy bögrényit kiborított a padlóra, a derekába felgy?rt szoknyája alól kilátszó, meztelen térdei elé. Er?s kis kezével szaporán körözve súrolta a deszkát, amíg a hab el nem szürkült. Utána a másik [… Tovább]

Gyuri    A vasárnapi misére mind a négyen elmentek. A templom el?csarnokában Gyuri bá’ megragadta fia karját, és a kórus felé irányította magával. Margitot a vadonatúj kasmír ruhájában kíváncsi szemek kísérték, amíg a padsorok közt el?re lépkedett. Beállt a lányok [… Tovább]

Jöv?remény      A büszke tartású, fiatalka lány sem a hóna alatt, sem a fején nem hozott szakajtót, úgy t?nt, csak valami elintézni való ügyben jár. Egyenesen a pékség felé tartott. De mi dolga lehet ott? Magabiztos, majdnem dacos arca [… Tovább]

Viselet és viselkedés    Amikor másodszor úszott az egész utca az aznapi friss kenyér mennyei illatában, akkor egy nagy, úgynevezett ebédes-be, azaz vékába könyökölve és azt a csíp?jükön ringatva, újra megjelentek az asszonyok, lányok. A három malomkeréknyi veknit abba a [… Tovább]

Település, putritól a gangosig    Három oldalról védett völgyben rejt?zik a falu ott, ahol a dunántúli dombok szinte letérdelve szelídülnek meg a Sió el?t?n? szalagjánál, hogy a túloldalon elterpeszked? Mez?föld felé messze tekintsenek. Ott, a sz?l?karókkal tüskézett dombok ölelésében, ahol [… Tovább]

– hetedik rész -*     A kisipari szövetkezet elnökét nyugdíjazták. Tóni lett az új elnök. De ez semmi változást nem hozott az életében, legfeljebb arrogánsabb lett. Az esti italozás hamarabb kezdődött, már délelőtt belemerültek a munkatársakkal, vendégekkel, üzleti partnerekkel [… Tovább]

– hatodik rész – *   Letelt az év. Leteltek a gyakorló évek is. Apja hazahívta. — Gyere fiam, vedd át a stafétát — mondta. — Iskolázott vagy, valami gyakorlatod is van, itt majd lesz több. Rövidesen nyugdíjba megyek, és [… Tovább]

      2. El?készületek.   Közben úgy belejöttem a feszes, hivatalos levelezési stílusba is, hogy végs? esetben fordultunk csak némi segítségért. Akkor már a drága Domi nénivel leveleztem én, azaz Domokos Gézáné intézetvezet?vel, akit csak kés?bb ismerhettem meg személyesen [… Tovább]

– ötödik rész – *     Bercit egyből besorozták, Picit egészségügyi okokból — cukorbetegség miatt — felmentették, és Tóni halasztást kapott, mert beiratkozott a Faipari Technikumba. Ez az iskola — főiskolai szintű oktatási intézmény, hogy meg ne sértsem (!)— [… Tovább]

– negyedik rész – *     Nehezen, de eltelt az első év. A gyerekek azt gondolták, fellélegezhettek. Tévedtek, mert a nyári szünetben egy hónapra gyümölcsöt szedni vitték őket. A munkatábor egy Maros menti állami gazdaság gyümölcsösében volt. A munka [… Tovább]

2. Napjainkban Ozora     A templom kertjében áll a roskadozó katona alakja, alatta márványtáblákon a névsor, a II. világháború ozorai h?si halottai, akik között polgári áldozatok, s?t asszonyok is vannak. Az akkori lakók száma kevesebb volt négy és fél [… Tovább]

Áthangolva… tovább   1.  Lepergett évtizedek   – Tudod Ágnes, különös, de pár napja jöttem vissza nénnyét?l, és mostanában én is sokat foglalkoztam a múlttal, Ozorával… – hangzott a telefon másik oldaláról Magduska hangja. – Margitról beszélsz? – Igen. Amikor [… Tovább]

– harmadik rész – *       A nyolcadik osztály elvégzése után Tónit a városba küldték iskolába. Szakiskolába. — Legyen belőled becsületes iparos — szónokolt az apja —, olyan, mint én. Tanuld ki az asztalos mesterséget, s állj a [… Tovább]

– második rész – *   A sok munka, gürcölés, a mindig többet akarás, az embereket komorrá tette. Szórakozást az ócska mozi, a lakodalmak, és a kocsma jelentették. Kocsmából volt elég. Kilenc darab. Minden háromszáz lakosra — a csecsszopókat is [… Tovább]

– első rész – –     Borbás Tóni egy erdélyi faluban nőtt fel, a Mezőség határán, ahol együtt éltek magyarok, románok, zsidók, cigányok. Zsidók már nincsenek. Elvesztek, elmentek, kivándoroltak. A templomuk ott volt a falu közepén, a szövetkezeti irodákkal [… Tovább]

A Per 2.   Már rég hazaért a faluba az, aki életben maradt. A harangozó is – a községbe utolsónak hazaér? hadifogoly -, akinek megérkezésér?l az egész falú rögtön értesült, mert els? útja a templomtoronyba vezetett, és az addig dologtalan [… Tovább]

A Per (1.rész)      A vonatok nem menetrend szerint jártak, az üveg nélküli ablakokon huzat söpört ki-be, és olyan zsúfoltak voltak a vagonok, mint a gyufásdobozok. De a nép utazni kényszerült, mert a városiak élelmet, a vidékiek közszükségleti cikkeket [… Tovább]

Amit a vihar lerombolt…      Még h?vösek voltak a reggelek, de nem csupán amiatt indult frissen a nap. Nem sz?nhettek meg takarítani a lányok-asszonyok, minden reggel kihordták az ágynem?t a napra, szell?zni. Kiszell?ztetni a borzalmak, a rosszemlék?, hívatlan vendégek [… Tovább]

N?k az örvényben    – Nézze Józsikám. Mi hárman, szépen ideülünk egymás mellé a díványra, imádkozunk, amíg el nem vonul a front. A Jó Isten megsegít. A postai kézbesítő könyörgött: – Ténsasszony, kérem! Csak nem képzelik, hogy magukat kikerüli majd [… Tovább]

Feoh 2/2 Az eddig óvott, védett, menekített fahasábot most már eldobta. Már nem volt rá szüksége. A medve-harcosok nem tudták elvenni t?le, örömében elégedetten sikongatott. Kenoccha még sohasem látta a tájat innen, err?l a szikláról. Még soha sem merészkedett el [… Tovább]

Az oroszok már…     A front egyre közeledett, mintha állandóan az ég dörgését hozta volna a vihar szele. Mindenki menteni kezdte, amije megmaradt a novemberi német dúlás után, és amit abból még értékesnek gondolt.  Hová is dughatta volna, mint [… Tovább]