Gyereksarok

    Nagy fazékkal gömbfején, Álldogál a hólegény. Orra répa, szeme szén Hóna alatt sepr?nyél.   Nagy hasával büszkén áll, Vállán varjú kiabál. Kárál búsan, társra vár, Sok társa már messze jár.   Körben vidám gyerekek, Ünnepelik a telet. Nem [… Tovább]

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer az id?k kezdetén egy halovány fénysugár. Kicsit sápadt volt szegényke, szinte elveszett a nagy sötétségben.     Bántotta is nagyon, hogy ? nem képes világítani. A többiek olyan szépen ragyognak, szórják a sugaraikat, [… Tovább]

Ma már érettségi el?tt áll református gimnáziumi tanár-kollégan?m kislánya, akiért kis korában, súlyos betegsége miatt sokat aggódott minden barát, ismer?s, munkatárs. Az ? kedvéért írtam ezeket a verseket. Kislány a piacon   Nincsen ebben semmi haszon: Áthaladni a piacon. Annyi [… Tovább]

Pöttöm, gombóc lányka, csak egy falat, Kezében színes zsírkréta, pont hat. Nem tudja rázárni apró kezét. Némelyik padlón koppanva zenél,Mikor a frissen meszelt falhoz lép. Szalad alkalmi vásznon a krétaKék a felh? és piros a répa,Zöld a falevél és sárga [… Tovább]

  Pici boci, tarka foltos. Neki csak a tej a fontos. Barna szemét bánat festi, Hová lett a tej, az esti? Ellopta a kicsi cica, Attól tejes a bajusza!

Karácsonyi szünet volt a tündériskolában. Lili, a kis tündérnövendék boldogan repkedett apró, aranypettyes szárnyain. Nagyon örült az el?tte álló napoknak. Végre! Nem kell iskolába mennie.   Nem, mintha nem szeretett volna suliba járni, dehogy! Csak jobban szeretett játszani, ugrabugrálni, bukfencet [… Tovább]

Év apónak volt egy mihaszna fia Február. Soha nem fogadott szót édesapjának. Mindig mást tett, mint amit mondtak neki. ÁÃ???llandóan bolondozott, álarc mögé bújt, és ijesztgette az embereket.       Év apónak volt egy mihaszna fia Február. Soha nem [… Tovább]

Egy verses tündérmese, gyerekeknek. Megj.: Az illusztráció Kurucz Gabriella munkája.    Tipeg? tündérlány apró buborékban, Forrásvíz felett lebeg az alkonyban. Szivárvány sz?ttes fedi a trónját, Hintának használja a kis patak habját   Legkisebb leánya a tündérkirálynak, Virágot varázsol a tavaszi faágnak, [… Tovább]

Egy szép nyári nap, amikor még a madarak is majd lefordultak a fák ágairól a nagy melegt?l, Julcsi el?vette a kedvenc mesekönyvét és kiment a kertbe.              Egy szép nyári nap, amikor még a madarak is majd lefordultak a [… Tovább]

*     Aznap Micimackó kicsit későn ébredt és kapkodva öltözködött, közben kinézett az ablakon. De akár ki se nézett volna, mert amit látott az annyira megzavarta a figyelmét, hogy az egy szem ingét a lábára húzta.    Azt látta, [… Tovább]

Mondd velem!   Egy – kicsi vörösbegy Kett? – nyári szell? Három – jó barátom Négy – szemtelen, nagy légy Öt – sárga süt?tök Hat – szalagos kalap Hét – virágos a rét Nyolc – mosolygós bohóc Kilenc – ágyban [… Tovább]

*       Egyszer volt, hol nem volt, még tán a Pomázi hegyeken is túl, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember halász volt, egész nap a Dunán evezett és ki–kivetette a hálóját. Bizony kevés hal akadt [… Tovább]

    Kicsi kutya, nagy a hangja. Ami mozog, megugatja. Számlás, postás jönne ide ?már szalad eleibe.   Harciasan nekitámad Szorítja a diófának. Vérben forog pici szeme, Ez itt az ? területe!   Menjen innen minden ember! Látogató ide nem [… Tovább]

  Volt egyszer egy egerem, Megette a kenyerem. Kitettem az udvarra, Inkább szaladjon arra.   Volt egyszer egy kismacskám, Szétszedte a harisnyám. Szóltam: Nézd meg a kertet, Boldogítsd az egeret!   Volt egyszer egy kis tacskóm, Megrágta a bakancsom. Mondtam: [… Tovább]

…és a pille szárnyú angyalok… Karácsonykor az angyalok halkan énekelnek hófehér szárnyukkal útra kelnek feléd suhannak simogatnak… lelkedben elrejtett bánatod most nekik adhatod… csillagok kottázzák dallamos fohászukatmesszire szállnak gyertyát gyújtanak megcsókolják a magányos szíveket…             [… Tovább]

A csillagok mindig fönt vannak az égen, csupán van úgy, hogy az emberi szem el?l elrejteznek, s megbújnak a kék lepel mögött. Hiszed vagy sem, közöttük számos titok lakozik, ám csak keveseknek adatik meg az esély, hogy felfedezze ?ketââ?¬Â¦   [… Tovább]

H?vös a reggel fagy szele karcolHópihe libben orrodon landolNézed a pöttyöt mint olvad vízzéFöld pora issza tél kicsi könnyét.   Jön zivatarban hullik a többiR?t avar színét fehérre festiLábad el?tt már gy?lik a sok hóPelyhes fehérség dunyhának pont jó.

Az én kutyám egy szörny, ezért neve Gizmó Kedvenc étele a hús, nem pedig a zuzmó Az orra túl kicsi, a szeme viszont túl nagy Híres horkolóbajnok, aludni ?nem hagy A családból senkit, de udvarra kitenni Akkor sem lehet, mert [… Tovább]

Lezginka egy nem létez? (vagy nagyon is létez?) mitológia h?sn?je, a kvanga ugyan-e mitológiában egy ismert, gonosz állat.       Szépen süt a nap sugáralenn a földön fára-f?re.Szösz Lezginka nagypapáhozsiet éppen, a kis d?re.     Lenn a földön [… Tovább]

Szeretetet, békességet hoztak Ã??k a földre! Erd? mélyén nyári szell? pici szárnyat illet, hangja csodás angyaloknak halk zenére ihlet.   Fáradt vándor megpihenvén fa tövébe ül le, angyaloknak harsonáját hallgatja a csöndben.   Csodálatos táncot járnak föl-le s körbe-körbe, szeretetet, [… Tovább]

  Hunyd be szemed! Nyisd ki füled! Mesélek neked.   Boldogságban, szeretetben élt abban a nagyvárosban Kriszta és Tibi. Szépen berendezték kis házukat, amiben három szoba volt. Az egyik lett a hálószoba, másik a nappali, a harmadik pedig egyel?re üresen [… Tovább]

  Valahol, nagyon nagyon messze, keleten, egy hatalmas sárkány élt. Bizony nagyon öreg volt már, több száz éve lakott a tengerparton emelked? szikla barlangjában, melynek bejáratát gyönyör? vízesés takarta el az emberek szeme el?l. Utolsónak maradt itt sárkányok közül, és [… Tovább]

Kertek bokrain, a nyargaló szél nyomán néhány cinke jár. Apró, éhes kismanó, egy eltévedt őszapó.   Fehér gömbökben, tavaszi vörösbegy dalt őriz a hóbogyó. Éji szállást keresnek cserfes, szürke verebek.   Tűztövis ringat feledett nyári fészket, sármány remeket. Csendes őszi [… Tovább]

  Élt faluvégi kisházában egy öreg, szegény ember. Olyan szegény volt, hogy még az egerek is kéregetni mentek t?le a szomszédba, ha jól akartak lakni. Gyakran napokig ? maga sem evett semmit. Reggel ivott egy pohár hidegvizet a közeli forrásból, [… Tovább]

  Egy kicsi faluban élt egy szegény ember, és annak volt egy gyönyör? lánya. A lány olyan szép volt, hogy aki meglátta, az mind megcsodálta. Büszke is volt rá az apja, és nagyon féltette. Mindenhová elkísérte, sehová nem engedte egyedül. [… Tovább]

Szeretném, ha idén télen Nyakig érne a hó nékem! Éjjel, nappal egyre hullna, Erd?t, mez?t betakarna.   Hópaplan alatt a házunk. Nagykabátból ki sem látszunk. Pirosodik orrunk, fülünk De a házba mégsem megyünk.   Hóemberünk is elkészül A fején egy [… Tovább]

  Falunk végén volt egy tó, és ebben a tóban lakott egy nagy zöld béka. Olyan nagy volt, hogy ember még nem látott hozzá hasonlót. Még a szomszéd községb?l is a csodájára jártak. Reggelt?l estig jöttek az emberek békát nézni. [… Tovább]

  Jaj! Mi történt az éjjel? Térdig járok levélben. Jött egy hideg, jött egy szél, Lehullott sok falevél.   Söpr?t veszek, kosarat, Felsöpröm, mi itt maradt. Mert sokat a forgószél Széjjelhordott, szerteszét.   Egyszer csak a fa alatt, Megindul egy [… Tovább]

Sötét felh?k mélyén lakott az es?család. Ide-oda utazgattak az égen, amerre fújta ?ket a szél   Sötét felh?k mélyén lakott az es?család. Ide-oda utazgattak az égen, amerre fújta ?ket a szél. Sokszor hetekre elt?ntek, és senki nem tudta, merre járnak, [… Tovább]

Korán reggel ablakomon Ki kopog? Kicsi cinke türelmetlen Toporog. Köszönni jött ?szid?ben Énhozzám. Szeretné, ha reggelire Meghívnám!    

15 évesen írt egyik els? versem   Mikor reggel felnéztem a falra, arany ablakot láttam rajta – mit a  Nap festett ecsetjével, s kérdezte: – Nem kelnél fel?   – Dehogynem – mondtam, – felkelek rögtön!(Akkor már rendesen álltam a [… Tovább]

Mese Méhikér?l és a beteg méhanyóról.             Méhanyó egész nyáron szorgalmasan dolgozott, hordta, gy?jtötte a méznek valót. Kora reggelt?l kés? estig serénykedett. Mindenki csodálta munkabírásáért. Szinte alig pihent valamit. Szomszédok mondták is neki, hogy ez [… Tovább]

– Hangya vagyok, hangya ám! szólt egy nap a hangya lány. Elmegyek a vásárba… a hangyáknak boltjába   Veszek én majd morzsácskát s fonott fülű kosárkát, a morzsákat belerakom egy darabját el nem hagyom.   Hazaviszem, haza ám! Hadd örüljön a [… Tovább]

Egyik este Csenge,kinek ilyenkor márágyban a helye,mappával a hóna alattecsettel a kezében,nagy kalapbankomoly képpelúgy gondolta fest nekem.– Anya, festek valamit –szólt és nekilátott.El?ször csak gondolkozott,hosszan nézte a fehér lapot,majd hirtelen az ecset után kapottés gyors mozdulattalpirosra, sárgára, kékre, zöldreösszekente az [… Tovább]

Az unokám kérésére írtam ezt a három részes mesét.     Hunyd be szemed! Nyisd ki füled! Mesélek neked. Élt valahol egy nagyvárosban egy nagyon széplány, akit Krisztának hívtak és egy nagyon rendes, dolgos fiú. Az ? neve Tibi.      [… Tovább]

Kerge őszi szél, Kertünk gyepén táncra kél rőt levelekkel. Elénk fut, leteszi – tán tavaszig is kergeti

Lusta pihe száll fehéren, alszanak egy zöld levélben a kerti barackfák.   Lusta pihe száll fehéren,alszanak egy zöld levélbena kerti barackfák. Durván harap a leveg?, számomra alig hihet?,hogy érzem illatát.   Vége lett a hosszú ?sznek,dermeszt? hónapok jönnek,talán el sem [… Tovább]

Elcsavargott hangya banda a barlangban barangolva, obbra-balra kanyarogva úgy eltévedt, nem találta soha meg az otthon maradt hangyanépet. Hoppon maradt hangyalányok könnyet sírtak, hangya fiúk csak búsultak. Hangyakirály népe kevés, fejét töri, hogy lesz evés hosszú téli hónapokra, ha ezek [… Tovább]

Jött ma az a kósza ötletem, hogy mi lenne, ha építkezésbe fognánk és kidöntve egy-két falat, kib?vítenénk a Gyereksarkot, helyet adva azoknak a nem feln?ttkorú, szabályosan felregisztrált ifjoncoknak is, akik még csak most bontogatják a szárnyaikat, de szeretnék viszontlátni valahol [… Tovább]

Hol volt, hol nem volt, a nekeresdi falu szélén lakott egy anyóka a kicsi, takaros házacskájában.     Hol volt, hol nem volt, a nekeresdi falu szélén lakott egy anyóka a kicsi, takaros házacskájában. Egyik nap szegénylegény érkezett a faluba. [… Tovább]

    Van nekem egy barátom, Bús vagyok, ha nem látom. De mikor jön, betoppan, Én örülök legjobban!   Van nekem egy kalapom, Ha fejemre felrakom, Minden ember összesúg, Ez a kalap hova fut?   Van nekem egy malacom, Eladni [… Tovább]

    Piros csizma, sárga erny?. Akármilyen bús az id? Vidám vagyok, jó a kedvem, Napsugara süt felettem. Ránézek a kis erny?mre, Szinte vágyom az es?be! Piros csizma nem ázik át. Melegít a kockás kabát. Sárga erny? fejem felett, A [… Tovább]

Sunyi, vörös ravaszdiTudod, hogy a tavasz ki?Nagy úr ? ám, t?led nagyobb,Új élett?l zöldje ragyog.

Csiganász  Gondolt egyet Csiga ZsigaElmenne egy nagy lagziba,Azaz hasán csúszna, mászna.Err?l szóljon most a fáma.    Ahogy Zsiga kigondolta,Már jött is a hírharsona,Világra szóló mulatság,Esküv?i bál, csiganász.    Harsonáján hajnal fújja,Erd?, mez? zengve zúgja:Visszhangzik már hegyen-völgyönEsküv? lesz csütörtökön.   Csiga [… Tovább]

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Noéminek hívták.         Noémiék nagyon szegények voltak, egy külvárosi szegénynegyedben éltek. Nem volt mása, csak egy bábuja, amit elnevezett Noncsinak. Esténként zsebkend?jéb?l terített ruhát bábujára és könnyes szemekkel mesélte neki saját [… Tovább]

Vízparti hangulat Pillanatkép     Fény lobban, víz csobbanragyogva mind jobban,lágy tükrén pataknakbús f?zek bókolnak. Medrében fickándóezüstös domolykó. Parti fán kismadár,nótája messze száll. Távolabb legel?,barikat nevel?. F?szálon hangya jár, egy tücsök hangicsál.

Kitalálós versike   Olyan kerek, mint egy labda,Lombok piros földi  napja,Fogat tisztít holnap, meg  ma,És vitamin, ez az ….

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer, hogy Napfény hercegn? és Vihar királyfi találkoztak egymással.      Vihar királyfinak nagyon megtetszett a hercegn?. Szép volt, der?s, vidám, magával ragadó. A birodalma szikrázó fényekb?l állt, mindenki szerette. Napfény boldog volt, és [… Tovább]

Kitalálós versike Az itala hófehér,Eledele kisegér,Selymes sz?re,Karmos mancsa,Nem lehet más, csak a ……

Furcsa verseny Egy tavaszi napon a kockaházba idegen állatka érkezett. Még soha nem járt itt, és kíváncsian haladt befelé az ajtó alatti nagy résen. Egy csiga volt. Nem volt nagy csiga, csak egy kicsi, csíkos házú csigácska, aki felfedez?útra indult [… Tovább]

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sz?ke hajú, égkék szem? kislány, Jutkának hívták.         Angyali nézésével szinte megbabonázta szüleit, nem tudtak rá haragudni bármilyen  rosszaságot is követett el. Egész nap csicsergett piciny szájával, vékony hangocskáján. Énekével bámulatba ejtette [… Tovább]

A harapós vadászgörény Egy hónapja csupa rettegés volt az élet a kockaházban. Kész életveszély volt végigmenni az emeleteken. Legalábbis a negyediken és az ötödiken, ahol egy vadászgörény garázdálkodott. A hosszúkás kis állat roppant büszke volt a bundájára. A lábai meg [… Tovább]

        Ejnye – bejnye, mi dolog? Ez a kutya de morog! Pedig nincs is bolhája, Tiszta, rendes a háza.   Ejnye – bejnye, mi a baj? Kócos fejemen a haj! Kefélem és fésülöm, Csakhogy nékem nincs tükröm! [… Tovább]

Ugráljuk együtt.   járdán kocka kréta rajza lapos kavics koppan rajta   els? osztály els? kocka ugrik a láb hármat dobban   terpesz állás dupla kocka egy nagy ugrás ismét dupla   perdülj-fordulj ne nézz hátra ugra-bugrálj a kockára   [… Tovább]

 Üvölt szürke farkas:„Jéggé fagyott az erd?,Ki az erre tekerg?,Aki enni adhat? Hol vannak az ?zek,Szelíd szem? óvatlanok,A nyulak népe is itt hagyott,Ki ?zte el ?ket?” Válaszolt a nagy sas „Vándoroltak messze földre,Fény-csillogó örök zöldbeTemiattad, farkas. Hogyha megváltoznál,Visszajönnek, ragyog a nap,Jégcsapok [… Tovább]

Van nekem egy jó barátom: Elemér, Elemér,Kicsi keze a kabátba belefér, belefér,Kicsi kez? Elemér. Van nekem egy juhászkutyám fekete, fekete,Elcsente a sült kolbászt a rossz ebe, rossz ebe,Juhászkutyám fekete. Van nekem egy pöttyös bögrém csudaszép, csudaszép,A közepe és a füle [… Tovább]

Ging-galang,Kék harang,Zöld galamb, Varjú fehér,Tarka tenyér,Lila kenyér, Csíkos giliszta,Pocsolya tiszta,Végenincs lista, Rózsaszín hóember,Fekete vadkender,Árpaszem begyemben, Csingilingi furulyám,.Gitározó kisdudám,Labdafogó kapufám

Földre pottyant piros almaGömbölyded, kemény húsos,Felemelem, s mi van rajta?Kisajtó, aranykulcsos   Kinyitom a kisajtaját,Aranyoltárt látok,Oltár el?tt sok kisangyalt,Olyan, mint egy álom. Muzsikálnak, énekelnek Öröm-kánonokat,Márványasztal arany könyveÃ??rzi a titkokat. Kinyitnám a titkok könyvét –Kezem jéggé fagyott,Egyik angyal igy szólt hozzám:El?bb [… Tovább]

Kis unokám Nézz csak ide, Katalinka Mily picike. Piros hátán Hét kis pettye Óvatosan vedd Kezedbe. Látod milyen Aranyos? Szárnyacskáját Nyitja most. Dobd fel gyorsan, Hadd repüljön, Felhők mögé Penderüljön Küldje őket Nagyon messze Napsugarát Megkeresse Csalja ide Neked Niki [… Tovább]

…a félelem könnye sós, a panaszkodásé keser?.   Egy faluvégi házikóban élt egy öregapó és egy öreganyó. Unatkoztak kettecskén, pedig a körzeti orvos és a rend?rség után nekik kötötték be a leghamarabb a telefont, ezért id?nként el-ellátogattak hozzájuk a falubeliek [… Tovább]

Énekelgettem.     Csillagos éjszaka fényeHoldruha ráncain csillan.Fellegek ménese lépdel,Hold szeme mérgesen villan.   Csillagos éjszaka árnyaPajkosan táncol az égen,Játszik a Hold sugarával,Ráül a Föld peremére.   Csillagos éjszaka fényeElveszik függönyöd árnyán.Két szemed égi sötétjeÁlomra koppan a párnán.

A múmia Serényke odavolt a régi holmikért. Jártában-keltében mindenféle kacatot, ócskaságot összeszedett. Kis lapátjával ki tudta kaparni még a legeldugottabb helyekr?l is azt, amit kinézett magának. A szobája inkább egy raktárra hasonlított, és nem egy olyan helyre, ahol lakni szoktak. [… Tovább]

Lepke, lepke, kedves lepke,El ne menj e kerge helyre,Megkergetnek, megverhetnek,Fejeden megsebesedhetsz!Keressed Nefelejcs-kelyhed Mese-hegy mellett, te szende Lepke, lepke, kedves lepke! 

Ottan lenne csudajó,Hol nyerít a pejva ló.Barna, tarka, hófehérIstállóba belefér. Széllel szemben csatáznak,Legel?re patáznak,Széna – száraz eledel,Friss zöld f?szál ott delel.

Mászik egy  nagy  pók a falon,Arra gondol: úgy bekapomA kövér züm-züm  kis legyet,Szoros hálót szövögetek. Az lesz  majd a temet?je,Belerepül,  s egykett?reFoglyul ejtem a hasztalanFalpiszkítót, s tömöm  hasam.

Brekeke   Sóhajt a béka: brekeke!Verset írnom kellene,A szúnyogos csoda rétr?l,Vagy a sárga pipitérr?l.   Mire írjam? Nádszélére?Tündérrózsa levelére?Mivel írjam? Nincsen tollam.Breke-breke, én megmondtam!   Megkérdezte a gólyahírtVan-e nála toll és papír,De az csak a fejét ráztaVirágport szórva reája.   [… Tovább]

Igazi segítség – Most már elegem van! – morgolódott Serényke, és lapátját a földre dobta. A kis szerszám csörömpölése visszhangzott a lépcs?házban. – Hahóóó! – landolt mellette Zizgága, aki éppen indult a közeli hamburgereshez. Ott akart a lecseppentett üdít?kb?l és [… Tovább]

Mese, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.            Hol volt, hol nem volt, volt egyszer nagyon-nagyon régen – olyan régen, hogy még napfény sem volt az égen, nem hogy holdfény vagy csillag-szikrázás lett volna – egy gyönyör?szép lány. Mindenki Napsugár kisasszonynak [… Tovább]

Én egy pillangó vagyok,Sehol sincs otthonom,Megbántanak a nagyok:Nevenincs rovarok.   Ha a földön lelek helyet,Kicsiny életteret,Haragos szél leteper,Felh?cske rám lehel. Bokrok közé röppenek,Tüskék felsértenek,Lombos fán elrejt?zöm,Kopognak fa?rök, Felh?k alatt szárnyalok,Es? kerget, viharos.Menedék: Csillag-sziget,Repdes pillangó szívem.  

Egy kedves barátomnak, aki méhecske.     Sárga csíkja Pihék ezreFeketévelKeretezve.A természetÖltöztetteEme csodásCsíkos mezbe. Mez?n repkedSzáll a széllelIncselkedveA bibékkel.Virág kelyhénVígan zenélÉdes, mézesZüm-züm zenét.

Jól esik mondogatni. Mondd velem! Surran a fecske szárnya, Villan a kék kabátja, Az égen, az égen!   Zizzen a fa levele, Pottyan a f? közibe, A földre, a földre!   Csobban a kicsi patak, Buggyan a kövek alatt, A [… Tovább]

Kék szeptember elsejénIskolába mentem én,Volt ott már sok új gyerek,Digi-dagi és Keszeg,Piros-Piri, Táncos Tóni,Dolgos Dani, Morcos Móni. Ã??k az ovitársaim,Kacagtam én másra is:Fodor Ferit, Török TeritAkkor ismertem meg itt. Szabrinának szeme kékVilágító  fényesség.

Nagyon szeretem az id?mértékes, szóhangsúlyos verselést, amit szerintem a gyerekek is szeretnek. Ez a vers egy olyan akart lenni. 🙂 lópata koppanport ver az éjbenostora alszikfent a szekéren   lópata dobbanébred a városhajnali fénybenszáz szeme álmos   lópata koppanpezsdül az [… Tovább]

Ezt a mesét két éve egy barátomnak írtam, aki nagyon szomorú volt a Karácsony közeledtével.     Egy macifiú állt a barlang bejáratánál. Már nagyon készült a téli alvásra, de az idén úgy gondolta megvárja a karácsonyt. Még eddig soha [… Tovább]

Ez az írás egy mesekönyvnek készült, amelyben öt kis állatka kellemes kis kalandjairól lehet olvasni. Köznapi szerepl?k, amelyekkel a ma gyermeke s?r?n találkozhat, még akkor is, ha nem „kockaházban”, vagyis panelépületben lakik. Fogadjátok szeretettel. Zatykó Zoli A kockaház története   [… Tovább]

Zizzen a nádas reccsen az ág, békahad zengi őszi dalát.   Pókfonalakkal telve a táj, hűvös a hajnal dér a határ.   Sárguló fűszál rozsda levél, szárnyal a szélben s porba leér.   Álmos az erdő lassul a vad, száraz [… Tovább]

gyerekeknek, akik már nem kicsik, de még nem nagyok   Egyszer volt egy könyv, melynek borítóján ez állt: Gárdonyi Géza – Egri csillagok. Hónapok óta feszített már az üzletben a polcon, büszkén, egyenes háttal. Id?nként megforgatták, arrébb lökték kutakodó kezek, [… Tovább]

  F?zfa ágán szivárvány Hintán ül a tündérlány. Arany haja lengve száll, A mosolya mint a nyár.   Köntöskéje hófehér Csillagdísze, mint az éj. Arany haján korona, Csak tiéd a mosolya.   Ajándékát szórja szét, Hulló csillag földet ér. Felkaphatod, [… Tovább]

Ősz anyó fújja a párát, villásfark hívja a párját. Érzi ott benn kis szívében, várják már messzi vidéken.   Dróton ül sok útitársa vezéri parancsra várva. Hogy keljen útra szegényke? Nem jön a társa, ki védje.   Tervezték, mit hoz [… Tovább]

Volt egyszer  egy tarka macska,Kicsit talán csacska-bacska,Egér koma kópéssága eszén túltett.Óh,  a fránya szürke piciny sajt-cincogóNem volt olyan nagy naplopó,Mint nyávogó üldöz?je,A gy?sz?nyi lyuknak ?re.Macskánk hasát megpakolvaHétalvóként szundított A pihe-puha kereveten,Kis egérke halk-sebesenFeltipegett az asztalra,Illatozó sajt-darabra.Lopva, lesve falatozott,Durmoló cicán kacagott.Macskánk nézett [… Tovább]

Kicsi veréb, fészek szélén toporog Ha leugrok, biztos rögtön meghalok! Pedig ott lent ennivaló b?ven van, Fészek mélyén, éhen halok magamban.   Mi is legyen? Ugorjak vagy maradjak? Gyávaságom a világnak bevalljam? Ha leugrom…..Hopp már le is ugortam! Szállok! Szállok! [… Tovább]

          Sanyi bohóc barátom, Nevetek, ha meglátom. Fehér arca, nagy szája, Mosolyog a világba!   Keménykalap, krumpliorr, Huncut ? a javából. Piros haja kóckender, Kedves, vidám gazember.   A cip?je felemás, Nem megy így a rohanás! [… Tovább]

*     Csigaház     Kicsi csiga, kicsi szarva alig látszik az avarba’. Kicsi házat visz a hátán, elbújik a veszély láttán.   Kicsi csiga ruha nélkül, a hidegtől jól megkékül, nincsen neki lábacskája, sohasem volt kabátkája.   Kicsi [… Tovább]

    Magos fának tetejében, Szilva érik a kertemben. Ágaskodom, hogy elérjem, Megkóstolni volna kedvem.   Nyújtogatom a karomat, Ám a huncut csak fenn marad. Kihozom a kis létrámat, Tán elérem a szilvámat.   Mosolyognak rám az ágról Lesem én [… Tovább]

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer, valaha nagyon régen két hatalmas, szomszédos ország. Az egyik hófehér volt, a másik koromfekete. A fehér országban cukorból voltak a hegyek, a dombok, a fák… Az illusztrációt Andrea Werfl készítette.       [… Tovább]

Mese egy kis csigáról, aki elhatározta, hogy elköltözik. Szüleit?l hallotta, hogy a nagy út másik oldalán egy sokkal szebb világ van. Hatalmas rét, rengeteg virág, színes szirmokkal, csodás illattal. Itt meg csak por van, és száraz kórók.     Volt [… Tovább]

â?? Gyerünk, gyerünk, ne lustálkodjatok! â?? buzdította kicsinyeit Zsiga csiga. â?? Vár a finom reggeli. Harsogózöld füvecske, h?s harmattal permetezve. Szedjétek a talpacskáitokat!     – Gyerünk, gyerünk, ne lustálkodjatok! – buzdította kicsinyeit Zsiga csiga. – Vár a finom reggeli. [… Tovább]

Jó éjt, anyu! â?? ölelte át ma utoljára anyukája nyakát Petike. Anya lehajolt, és adott egy puszit a kisfiúnak. Aztán lekapcsolta a kislámpát az éjjeliszekrénykén, kiment a szobából és behúzta maga után az ajtót. Petike elfészkel?dött az ágyában, lehunyta álmos [… Tovább]

– Anyu! Anyu! Ma volt az oviban egy ajanyosz néni, ész beszélgetett velünk. – És mir?l beszélgetett? – Megkéjdezte, hogy hívnak… Én meg mondtam neki, hogy Vajga Fejike vagyok, öt évesz, ész nagycopojtosz óvodász. Ahogy tanítottad.     – Anyu! [… Tovább]

Sétál a sün nyári esten, általsétál az úttesten, s amint átér a túlpartra, becammog egy füves parkba.   Amott ballag nézelődve, meg-megállva, eltűnődve, s miközben így szemlélődik: hátrahőköl, s meglepődik.   Mert olyat lát, de olyat ám, hogy sün olyat [… Tovább]

                                                              Fenn a magas égi rétnek                              Azúr kék szín tengerében, Kis bárányok kerget?znek. Fürdenek a nap hevében.   Összebújnak, szétszaladnak, Libben? a felh?tánc. Egymás ellen versenyt futva Hosszú, hosszú ez a lánc.   Talán a szél, ? rendezi Ezt [… Tovább]

Cukor, cimet, méz és dió, mézeskalácsba ez való. Megkeverem, megkavarom, egy nagy tálban összegyúrom.   Jaj! A tálban alig maradt, mind a kezeimre ragadt! Meglisztezem, újragyúrom, jó vékonyra ki is nyújtom.   Csillag, cseng? meg szívforma, Kis tepsibe sorba rakva. [… Tovább]