El?szó Szekeres Kató verseihez A szerz? szellemvilága kett?s vetületben szövi át verseit. „Elmönt a Király!” – még akárki lehet, valódi uralkodó, államférfi, tudós, m?vész, mesterember… „Thália papja – közelít rá, hogy színházi nagyságról van szó. „Élete rövid lött” [… Tovább]
Mottóként versrészlet: „…Ma eldobsz egy zacskót, holnap a zsákját, ma portád szemetes, holnap az ország…” Szegényes parkok, Pusztulva sivár, Elt?n? ligetek, Allék, termetes fák. Egykoron ligetbe, Mint egy nagy terembe’ Áhitattal léptél, Sejtelmes szentélybe. Még néhány óriást Ugyan [… Tovább]
Versrészlet egy versért: „…Ma kivágsz egy vessz?t, holnap egy erd?t, s némán szemléled miként fogy leveg?d…” Egy óriási feny?fa Ráér?s utamat állja. Amúgy is csak sétálgattam, Gyökeret vert most a lábam. Reá ámulva bámulok. Pedig sokszor láttam már ott. [… Tovább]
Drága meglév?, h?tlenked?, hezitáló, er?sen kételked?, vasakarattal hív?, rendületlenül bízó, kedves és kedvetlen, biztató, köteked?, /nincs miért/irigyked?, csodáló, bámuló, megvet? és szeret? BARÁTAIM! Remélem megbotránkoztatást váltok ki egyesekb?l. De mindenki óvakodjon az elsietett el?ítéletekt?l, mert én is csak olyan /író/ [… Tovább]
Talán tenni is kellene valamit a környezetünkért nem csak beszélni róla. Nem tudok úgy kimenni az utcára, hogy ne botlanék kutyába és gazdájába. S még jó ha ott van az utóbbi. És nem tudok úgy kimenni az utcára, hogy ne [… Tovább]
Halottak napján kinn a temet?ben, Krizantém díszlik a k?rengetegben. Ki fedél alatt nyugszik, örök pihen?ben, Gondozója gyászol a lelkében mélyen. Némelyik helyen, hervadt virág hanton, Néhol meg pazar koszorú a tartón. Virít a sok színes, mint egy [… Tovább]
Szél úrfi játszott, déli napsütésben, Lengette a fákat, hervasztó melegben. Egyszer egy madárka szél útjába tévedt, Az megfricskázta tollát, tréfált egy keveset. Csip-csiripp t?rte, hogy tollát felborzolja, Bogarakat onnan, alapost kifújja. Billegett erre, billegett arra, Fürödni estére [… Tovább]
Ha ezen az es?s, pityerg?s napon mindenkit ihletés ért, hát nem állom meg, beállok a sorba. Sivít az alma parázson sütve, Birsalma illata lengi körbe, Szilva lekvárja rottyan az üstbe’ Száraz fa szikrája, pattog a t?zbe’. Színes falevél pottyan [… Tovább]
Szerz? kérésére el?szavát töröltem. A m? ígyis önmagáért beszél Juhász László, szerk. Bokor alját locsolgatva, Kis rigóra találtam ma. Mért álldogál egyvégbe? Talán sérült szegényke? Hála az ég semmi gond. Fiókáját ?rzi ott Ki a magas f?zre, Pihen?re talált ülve. [… Tovább]
Hátaslóhoz nem mérhet?, Kutyának sem megfelel?. Kedve tartja meg sem mozdul, Úgy akarja, vígan indul. Menetközben meg-megáll, Bunkós ugrál a hátán. Szürke színe ködbe vész, Makacssága mily merész! Háza deszka kajiba, Be sem megy a csacsika. [… Tovább]
