Vers

Naphossz

  Tegnap olvastam vértelen leveled, súgta a sorköz: „én elmegyek…” Ölelő válaszom nem nyithattad már, ím sietett a csámpás idő, összedőlt a Vár. Egykor szivárvány formálta minden sorod, most a csend vartyog, s én némulok.  

Vers

Naphossz

Tegnap olvastam vértelen leveled, súgta a sorköz: „én elmegyek…” Ölel? válaszom nem nyithattad már, ím sietett a csámpás id?, összed?lt a Vár. Egykor szivárvány formálta minden sorod, most a csend vartyog, s én némulok.

Egyéb

Trabantültetvény

        – No, fiam nem vagy már gyerek, épp ideje, hogy felhagyj ezzel az ostoba hobbival. Még nem is éltél, amikor ezek a csotrogányok jogszerűen rótták, nyűtték és mérgezték az utakat. Egyáltalán nem értem, mi vonz hozzájuk [… Tovább]

Fordítás

Gyermekkorom galambjai

Porumbeii copilÃ?Æ?riei mele (Carmen Musat Coman írása) — carmenmusatcoman.blogspot.com 2011.09.23)         Ott éltek már, amikor megszülettem, a házunk padlásán. Szerelemről és szabadságról turbékoltak. Sokan voltak és zajosak, soha sem tudtam őket egymástól megkülönböztetni — egynek sem adtam [… Tovább]

Hírek

Már nem írogat

„Csak úgy írogattam. Jó volt, nagyon szerettem csak úgy írogatni. Magamnak, nektek, senkinek, vagy mindenkinek…Hiszem, hogy fogok még. Szeretnék még. Írogatni is, marhapörköltet enni is, és a szerelmemet csókolni is.” – Nagyajtai Kovács Zsolt       Ma gyönyörűen sütött [… Tovább]

Vers

Mondd

Ha nem vagy itt,hiányodba öltözöm,mellettem nyújtózik az árnyék helyeden,szívembe árkot vája szédült szerelem. Ha végre itt vagy,pillantásod a köntösöm,boldogan érzem finom álmaid,szuszogásod borzoljaa pihét nyakamon,mindig is tudtam,csak ezt akarom! – mondd:ugye nem lesz többé,hogy nem vagy itt – —————————————————- Kedves [… Tovább]

Nincs kép
vegyes

el kell adnom magam

ahhoz hogy  költ? legyekel kell adnom magamhogy megszülessek mint emberrabszolgának készülökde a gépezet csak forogén is elévülök szépek a fákszépek a szavak miket kiejtenekde mindenben ott a hazugságegy óra kell mi csörögés a világra ráébredek nincsenek terek,a demokráciátmegölte Caesarmit akartok [… Tovább]

Kisregény

Légzuhatagban 2. – Égb?l pottyant tettes

Miközben a belügyminiszter kilátásba helyezi a brassói rend?rf?nök el?léptetését, annak autóját egy gyilkosság helyszínén meglátják…        Az éjszakai ügyelet valamiképpen eltelt. A hadnagy alig bírt munkájára összpontosítani, mindenkivel kiabált, a papírok kitöltésekor sorozatosan hibázott.   – Menj haza, [… Tovább]

Vers

Egyszerű versike

Cseppben zúg a tenger, ami van, az nem kell, éjjel kel a reggel. Hozzá lehet szokni, fürdőzéshez zokni.   Cseppben zúg a tenger, ölelés és fegyver, nem a tiéd, vedd el! Vörös álmok büszke, korom lepte üszke.   Birkózik az [… Tovább]

Vers

Tégy mindent úgy

      Ne hagyd majd testem a sarokban. Vidd, égesd el vagy mit tudom én! ?rizd, mert a végén még visszatérek a húsba. Vess rám kereszteket és a szentelt vizet se feledd! Tégy mindent úgy, ahogy kértelek.  

Vers

Édes-sanyarú flört

A part csupasz homokján lábnyomod kerestem, s amíg az éj talált rám, csupán magányra leltem… De elkapott az álom, s ringat most ölében – behunyt szememmel látom, mint hajolsz fölébem… A csókod íze ismét számat édesíti, két karodnak ívét testem [… Tovább]

Vers

A Pillanat

*   Érzem, valahogy nincs tehetségem hozzá… Nem lennék jó fotósnak. Csak állnék lenyűgözve, míg a varázs oszlik és meghal csendben, szépen, talán még tovább is, majd később, ocsúdva, lekapnék az esti égen néhány lomha felhőt.  

Vers

Más csillagok alatt

Hisz a rigó hajnalt bólint…       Reggel hogyha kel, dereng csupán az égalj, bajszán villó harmat nyújtózik, s pára csap fogatlan szájából halkan, aztán a kazalhoz botorkál, hisz a rigó hajnalt bólint. Összekéredzkedik felette a felh?, a nap [… Tovább]

Vers

Megérzés

Leporoltam a port, esőt váró napsugarakat fontam, hajam kosara őszt bomlott, lestem ábrázatát, szép volt, de lassan gyümölccsé kerekedett  az évszak bennem, zamata, mintha ködbe harapnék, a homálynak ezüstje kifolyt. Lent, a térd körül, az avar körmölte leveleit, összegereblyéztem, s [… Tovább]

Vers

Vágy

Mily akaratlan vágy ez, mely úgy hevít szárnyaszegettet s tüze elragad, míg ízlelgetem kerengő nedveit tested melegének testem alatt,   rejtve, féltőn érted lobogó lázban, hol a világtalannak fény terem bűn és erény közt végleg leigázva minden hajnalt lebontó reggelen [… Tovább]

Vers

Mindent és semmit

….úgy szeretek adni, Ahogy a tengernek színeket ád az ég,         ahogy szomjad oltja csörgedező patak,   ahogy neszező lomb álmot sző pilládra,     ahogy a friss széna illatába fogad,     ahogy a vadvirág nektárt [… Tovább]