Vadászi Árpád : Egyszerű versike

2011.10.04. Vadászi Árpád Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Cseppben zúg a tenger,

ami van, az nem kell,

éjjel kel a reggel.

Hozzá lehet szokni,

fürdőzéshez zokni.

 

Cseppben zúg a tenger,

ölelés és fegyver,

nem a tiéd, vedd el!

Vörös álmok büszke,

korom lepte üszke.

 

Birkózik az ember

igennel és nemmel,

csörömpöl a vekker.

Fuldoklik a légcső,

lábunk előtt lépcső.

Legutóbbi módosítás: 2019.06.14. @ 08:12 :: Adminguru

Szerző Vadászi Árpád 98 Írás
Elhagytam az ötödik ikszet, mikor rájöttem, hogy a tollam viszket. Kiderült, ha vele a papírt vakarom, ha nagyon akarom a karom úgy lendül, hogy biztos lehetek benne szentül - mivel agyamban a hangya bent ül À“ amit leírok vele, rímmel lesz tele. Már sok mindent tollhegyemre tűztem, csengő-bongó szavakat szavakba fűztem, passzióként űztem, amit lebetűztem.