Vers

folyvást

folyvást neked írtam, mikor még nem tudtam azt se, ki vagy; majd leszel, számomra attól, hogy olvasol, amit neked írok, mert mást mit is tudnék, te élhetsz is, ha akarsz; nem fogjuk zavarni egymást; meglehetnek a saját problémáid; nekem te [… Tovább]

Vers

Tárva

Lakásom ajtaja tárva, haza-hozzám nem jön senki. Kívül minden oly idegen, bent zsugorodó, embernyi.   Arcomon napos borosta, nyüszít az ember, az állat. A vágyak hallgatásomban érted föl-fölkiabálnak.   Muszájok, kényszerek… Nem is szerelem ez , hanem fegyver. Levetk?znék: húsba-csontba [… Tovább]

Adoma

Nosza

Béla tudta, hogy ilyet még sosem tett, ifjonti hév birizgálta belülr?l, nagyokat lépve szeletelte fel az úttestet. Már a temet?kert mellett is elhaladt, bekanyarodott annak utcájába, fel az els? parasztházig. Leporolta magát, mintha a reggeli köd is valamiféleképpen leporolható lenne, [… Tovább]

Vers

Válasz

Bennem kanyarog vályogházak közt; istenem, hogy s?rít az id?, érzést érzésre gy?r, az elengedés kristályait szedegetem, lopva b?vül mint járt utakat taposó, nyomban lerakódott, semmihez sem fogható kín, omlás-veszély makadámomon, minden nap beomlik, s mégis, egyre nagyobb rétegben hordozom.  

Vers

Cserepek

Öltözöm. Költözöm. Nincs sötét öltönyöm, megért a szégyen is, s ha Isten nem ver is, oda a büszkeség, oda az épp elég. Hitem van. Nem nevem. Lélegzem. Vétkezem.             Százezer kilométer ér,           poklot lohol az erekben a vér,           piros a [… Tovább]

Vers

Kép a képben

Kibontott haj, szobameleg, rakottzöldbab, kisgyermekek, mese folyik lábaink közt, sistereg a tegnapi köd, rendben van, hisz hazaértem, szívembe zárt melegében rádtalálnom kép a képben.  

Vers

Szélhámos vagyok

Fotó: Fotóház – Viktor31       Ez jó. Bevallom végre, szélhámos vagyok, s e beismerés mögött lapul még harminchárom ok, amiért jobb, ha elkerül a végzet nagy szava, mi annyiszor járt ajkaimra, végül eltűnt igaza. Szerintem más is így [… Tovább]

Vers

f?részfogak

rozsdás f?részfogak – A cím legyen csak f?rész, itt meg legyen csak fogak: rozsdás fogak. marják a húsom kettévágom magam neked egy jóra – Én nem írnék ragot. Egy jó, egy rossz. és egy rosszra Itt csinálnék egy plussz sorközt, [… Tovább]

Vers

Ködös

?sz baktat a járdaszélen, holt levelek tengerében, föntr?l csüngnek fellegek, alattuk a táj remeg…   Hideg napok sora – fázom! El?kerül nagykabátom – benne múlt emléke bújt – nyárid? a nincsbe hullt…   Futnak szelek, futnak álmok, ködb?l ki már [… Tovább]

Vers

Aranyosságaink

gyermeteg vers     Azonnal reagáló szerelmet szerettem volna mindig? Huszönötös ég? helyett százasat?Inkább nem normálisan viselked?t, ki szeleburdibb és vakmer?bb. Átéri kiskezem kemény hasát, remekbe szabott tölgy-húsát.Lepereg ágairól az arany, bús levelek fohásza zavartalan. Hogyan forgatom szerelmemet szavakká nyelvemen?Nem [… Tovább]

Vers

magamon kívül

* csend csorog testemen ahogy körülölelnek a falak a semmisejó ver gyökeret tennivalók az asztal alatt a szék üresen ásít hiába keresem magam csordultig telt pohár oldalán maradok ujjlenyomat kiürítettem a polcokat ne bajlódjanak majd vele szemétre a kacatokkal másnak [… Tovább]

Egyéb

Garbó

  Meztelenül állok a tükör előtt. Oldalt fordulok, majd tovább. Visszanézek a vállam fölött. Kicsit lebiggyesztem a számat. Nem divatból, ahogy a közösségi oldalak csitrijei, valami mélyről jövő, valami meggyőződésből fakadó biggyesztés ez. Nem húzom be a hasam, és nem [… Tovább]

Vers

Tea perceimhez

Az ablak szemén kilesve nézem, hány ember nem rest, gondjához siet – megoldja. Itt ülök, licsir?l* álmodozva, a régi teaházak igényességére gondolok, beleszúr szívem, most rám vár egy értelmezhet? jelen, s benne keresztutam, egy angyalarcú lány osztja kétfelé, ösvényre int, [… Tovább]

Vers

Abroszcsend

Kép: Horváth Piroska     Kerengette abroszcsend melegét harangszóra a gőzölgő ebéd. Anyám állt ott imára kulcsolt kézzel, -hogy mi volt az ebéd már nem is emlékszem- a fohászt őrzöm, s lázadok ma is, neki szent volt a szó, nekem [… Tovább]