Vers

Szerelemkék

Szerelemkék álmok éjemmel játszanak,hajló törzs? fák közt suhan az id?,fényfonatból csavart indázó vágyakatszemfényveszt? módon varázsol el?. Gondból font kerítés szegte az utamat,? jött, s lebontotta – nyoma sincs ma már,karjában nem érzem – nincs, amit nem lehet,Vele csak táruló végtelen [… Tovább]

Hírek

Elhunyt Mészöly Dezső

Nem tudok már sírni. De valahányszor a Hegyi beszédnek azt a sorát hallom, hogy “Boldogok, akik sírnak”, ez mindig szíven üt. Persze a mondat úgy folytatódik: “mert ők megvigasztaltatnak”. Hát én már nem tudok sírni. De titokban remélem, hogy azért [… Tovább]

Vers

Örvényben…

Nem tudok jól úszni, sodródok az árral, ha levegőt vennék, víz alá nyom száz kar…   Elfutni sem tudnék gerincsérvem óta, álmaim azt súgják: megérné egy próba…   Itt kell maradnom! minden rög egy emlék, magyarnak születtem, innen hová mennék? [… Tovább]

Vers

A 21. század költője

  Petőfit a kíváncsiság vitte előre, engem a dőre kíváncsiság tart itt. Mi lehet ez az emberkísérlet, amivel Isten szórakoztat engem, akár kérem, akár kikérem, úgyis a vége – egy. Céltól a végig, akár a kerti út. Menni kell rajta, [… Tovább]

Egyéb

Sophie

Fél…         Senki sem ismeri igazán. Rákapott a rossz fiúkra, mert tudja, hogy azoknak már semmijük sincs, amit ne ígértek volna másnak. Nem kockáztat. Rég nem kockáztat.    Kiszámíthatósággal leplezi kiszámíthatatlanságát. Csak kevesen tudják, hogy a kaphatóság [… Tovább]

Vers

Szél

Minden évszakban…       Mikor nyári izzásban lengedez, és gomoly szájával b?röd fújja, hálásan kitárod valódat neki, hagyod, hogy hátadat simítsa újra, amikor magát kelleti.   ?sszel sárga lombot szövöget, kopaszodó réten f?zenét hallgat, karja érett fürtöket himbáz, nézed [… Tovább]

Adoma

Bosszankodó helyett

Az elvégzett munka örömében kertkapu, selyem f?, szomszéd targoncás, fütyürész? nyugalmas esti alkony. Kire vár mindez? Mindennapos vendég Isten, társa élet, ereken fölszívott természet. Mire átzajlik, ahogy mondanád, keresi az ember csendben magát, áldozati megelégedéssel: ma van, s ha holnap [… Tovább]

Vers

Tea perceimhez

Horváth Nórinak     Az ablak szemén kilesve  nézem, hány ember nem rest,  gondjához siet – megoldja.  Itt ülök, licsir?l* álmodozva,  a régi teaházak igényességére  gondolok, beleszúr szívem, most  rám vár egy értelmezhet? jelen,  s benne keresztutam, egy  Nóra nev? [… Tovább]

Vers

Télbe szenderg?

Kép származási helye: zsoerman.freeblog.hu Kócos a táj.. mint lány haját szél fújja nyárfa tincseit. – ezt a részt nem igazán tudom értelmezni — A határ tar fejére csipkés f?köt?t mintáz az ég, s csillagszemével álmosan az elnyúlt utakra rákacsint. — [… Tovább]

Vers

Férfinak születtem

  Férfinak születtem, vakmer?nek, kalapálom érceit a földnek. Kopó-konoksággal ?zök, élek: varázsütötten, mint a tündérek. Húsig, csontig elhamvaszt a lázam, remegek nagy, hideg-fehér ágyban. Engem megítélni nincsen isten, magány, mi karcossá remekítsen, nyugodt álmot, enyhet adó párna, nincs törvény, ami [… Tovább]