Marthi Anna : Bosszankodó helyett

Az elvégzett munka örömében

kertkapu, selyem f?, szomszéd targoncás,

fütyürész? nyugalmas esti alkony.

Kire vár mindez?

Mindennapos vendég Isten,

társa élet, ereken fölszívott természet.

Mire átzajlik, ahogy mondanád,

keresi az ember csendben magát,

áldozati megelégedéssel: ma van, s ha holnap

is lesz, belefér még néhány elengedés.

Legutóbb szerkesztette - Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1325 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak