Nap: 2011.10.16.

  Hunyorog a kormos este, a villódzó levelekre   lámpafényméz csorog sárgán, szellő cibál bokor-kontyot, esti mesét mond a fűnek, tücskök már nem hegedülnek, s harmatcsöndben, titkolózva, szirmát veszti a vadrózsa.  

“Mondd Uram! A vezeklés tengerében fuldokló szolgádként kérdezem”   Mondd Uram! A vezeklés tengerében fuldokló szolgádként kérdezem, miért e sorsot szánod énnekem? Rideg világban átok a bennem áradó érzelem, hisz lelki pokoljárást kell átélnem szüntelen. Átkozzam anyám, ki már a [… Tovább]

  Minden ágrólszakadt reggel festve, az összes ágyon rajzolt párna van, szorításom lesz a lelked teste, s megszületsz ma benned boldogan. –  Szél füttyög a lombba, fészked kiürült kacat, kóstolj hát boromba,  bonts el újabb falakat!

    Borostyánok között szabad vagyok, padon ülök, magamba nézek, mégsem lennék magára hagyott, napfényben mártóznak karjaim, Uram-felém nyújtja kezét, imát súg nekem, hogy magához édesgessen.   Visszatérek a Paradicsomba, ahogy az égen felhők haladnak északnak, délnek, keletnek, nyugatnak. Csak [… Tovább]

Mikor már tiszta voltam, világra-nyiltan tiszta, azt mondtam neked akkor: bárki lehetne társam; s nem véletlen, hogy te vagy. Mennyire sértett téged – helyedbe lehet bárki?! kaptam ezért jaj, hányszor… Annyi sok szép volt benned; érteni nem kell élni – [… Tovább]

Hiányoznak a szemt?l szembe bókok. No, nem a versek. Csak úgy, amit a száj kibök, de miel?tt a tudat odaérne. Jóles?, meleg szó, felf?zve, ismer?s, tenyérbemászó, “illik rá éppen” ténye. Szeretem a nefelejcs virágot, s bár én sem vagyok kékszem?, [… Tovább]

*     meztelen künn testembe bele-bele harapsz így csalsz a vesztembe csontba lelkig gázolsz   ím fagy merevvé varázsolsz   (neked adom fényem) észre sem veszem és végem brrrrrrr   rossz kéj vagy tudom úgy közeledsz  aszalsz megkapsz beléd [… Tovább]

*                                                            Betévedtem egy hangulatba,               [… Tovább]

…”de az, ami megérint téged, engem”…Rilke    …mert csended egybefogsejtjeim lebegése nesztelenérzelmeim mint kristályokte vagy a titkom… …ami megérint kizengemkezed mint tiszta selyemporszem a ködbenmégsem érzem…        

Fotó: Fotóház – Apiros         Tegnap végre rátaláltam az angyalok tavára. Érkezésemkor éppen egy dundi angyal csobbant a fénybe, s akár a tóba dobott köveket ölelve temet? fodros vízkörök, lángoló karikák születtek a dundi angyalka körött. Sosem [… Tovább]

  Porcelán-kemény szenny, itt narancsszín a menny.Sikoltó nyúl elnémul matt gombolyagban,oszladozó gennyes csontvázát én alkottam. Színjátszó hallás apatikus lázában égek,jövend?mondó varázsló-doktor megalázó jövend?t mormol.   Abszurd uralkodásra készülök, halálnemem mától pikk ász,csillagász hasztalan néz az égre, hona siralomház.Világtalan bolondom  holnap [… Tovább]