„Imátlanságtól feszültek az álmok; esőtlen felhőktől búsak a kalászok.” Leszakadt harangok döngetik a földet. Imátlanságtól feszültek az álmok, esőtlen felhőktől búsak a kalászok. Átvérzett retinán sebződnek a képek, csontbarázdás földek fakítják a tájat, görcsös kórósereg dísze [… Tovább]
közönykabátban várunk a megváltóra íriszünk leszakadt fekete-fehérben a meztelen valóság láthatárunk véges utazom metróba préselt testek érintenek az arcok vonalkódjáról leolvasott inger-információt katalógusba helyezem a közönyt az undort és társait a megfeszített látszat felfalja az embert s ha [… Tovább]
„Magába rendez, olvaszt a hit, sejtjeimbe fogadom a mindenséget,” A Nap fényjátéka beterít, A napfény, a fényjáték…fájdalom-ittas hónapok mögöttem, s bár dobbanómat rezgeti a bánat, dobbanómban lüktet a bánat…reményt bont bennem az élet örökre. Magába rendez, olvaszt a hit, sejtjeimbe [… Tovább]
„Mondd Uram! A vezeklés tengerében fuldokló szolgádként kérdezem” Mondd Uram! A vezeklés tengerében fuldokló szolgádként kérdezem, miért e sorsot szánod énnekem? Rideg világban átok a bennem áradó érzelem, hisz lelki pokoljárást kell átélnem szüntelen. Átkozzam anyám, ki már a [… Tovább]
„visszaaggatnám a perg? leveleket az ágra szentjánosbogarakat szórnék a kialvó lámpába” visszaaggatnám a perg? leveleket az ágra szentjánosbogarakat szórnék a kialvó lámpába – gyönyör?! én vágyom a jót a rettenet küszöbén a magány falaitól vértezve – a kialvó lámpánál [… Tovább]
„Isteni csoda születni, bár az élet türelmes fájdalom, s gránitnehéz az útkeresésben boldognak lenni” Isteni csoda születni, bár az élet türelmes fájdalom, s gránitnehéz az útkeresésben boldognak lenni, ám ki ?szintén remél, annál nem marad el a jutalom. Isteni [… Tovább]
„ide érzem édeskés b?zét erekcióm libidóm redukálódva” égboltnak támasztott felszedett vonatsínen haladok rázkódik égi lajtorjám helyjegyem van rá a részeg kalauz police napszemüvegben kéri a retúrt arcán gravírozott fölény vakcinát fecskendezek magamba hogy ellenálljak a vágynak hogy felrúgjam a szomszéd [… Tovább]
„Rám csöpög a csend, s a lét síkján ezernyi rezdülés üzen” Rám csöpög a csend, s a lét síkján ezernyi rezdülés üzen, míg magányom terhes foglyaként lassan kivérzik szívem. A jelen mélybe ránt s megtipor, arcomba üvölti szózatát – [… Tovább]
„hisz Te vagy létem fényes ébredése” Boldogság-füzér Konok szomorúság-inda szorítja magány marta testem, hisz nem úgy szerettelek, ahogyan kívánta tiszta-fény? lelked. S mikor szíveink köldökzsinórját el akartad tépni, lefogtam reszket? kezed, s füledbe súgtam, gyarló életemnél is jobban szeretlek, hisz [… Tovább]
„hagyom, átjárja lényem az átható, kozmikus szeretet” magamba roskadokártó balgaságom tépilelkem rezdületlen húrjaitmert bár jót cselekedtemfelel?tlenségem húst szakíttökéletlenségem romjainelid?z bennem a fájdaloms a kérlelhetetlen makacsságutolsó harcát vívja létét igazolvade most rút vesztésre álls én szárnyaim emelemtávozom az eszmélés szelénarcom nap [… Tovább]
