Havas Éva : Mondd

Ha nem vagy itt,
hiányodba öltözöm,
mellettem nyújtózik
az árnyék helyeden,
szívembe árkot váj
a szédült szerelem.

Ha végre itt vagy,
pillantásod a köntösöm,
boldogan érzem finom álmaid,
szuszogásod borzolja
a pihét nyakamon,
mindig is tudtam,
csak ezt akarom!

– mondd:
ugye nem lesz többé,
hogy nem vagy itt –

—————————————————-

Kedves Éva, unalomig ismert sorokat hoztál, ezen az íráson nyoma sincs a te tehetségednek. Levélnek, üzenetnek kedves és szívet melenget?, biztosan, f?oldalas írásnak gyenge.

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))