Vers

Pictura

Ismét ránk borul az Isten estje, Bevonja a mindenséget mázzal, Őrzi álmunkat bódító leple, Hol fájdalommal,hol méla lázzal. Ilyenkor lágyan szusszan ki fáradt, Altat a huhogó hívogató, A nesztelenség szellője árad: Csillagragyogás-éji takaró. Ciripel a fák lenge árnyéka: Holdsugárban fürdő [… Tovább]

Vers

És elvackolom

  Torz nyelvű, távoli világ az ajak, mi hazudni hívott megvívott igaz csaták után. Idegen. Míg én az agyamban sétáltam, hogy nyugodt lehessek, csak mosolygott, hallgatott rideg gőggel. Mondom: most jól látszott, hogy ott én nem voltam, nem én voltam, [… Tovább]

Vers

Ígéret

       Nem ígért az élet semmit,a halállal fenyegetett,anyám volt nagyobb veszélyben,amikor megszült engemet. Már akkor annnyira szerettem,lázas emlőihez bújtam,engem mindig bőven táplált,forróság gyötörte az ágyban. Nem maradtam anya nélkül,legyőzte végül a lázát,rögtön kikelt az ágyából,és folytatta a munkáját. [… Tovább]

Vers

Várjalak?

Fázik bennem a tegnap magánya, mellém kérezkedik a félénk pillanat, tenyerembe’ dermedten vár a holnap, miért is várjalak… Hallom ahogy üti a szél a fákat, bokrok karján zokog a pillanat, ajtó előtt térdepelnek az évek, ma miért várjalak… Fotel karján [… Tovább]

Vers

Pictura

Ismét ránk borul az Isten estje, Bevonja a mindenséget mázzal, Őrzi álmunkat bódító leple, Hol fájdalommal,hol méla lázzal. Ilyenkor lágyan szusszan ki fáradt, Altat a huhogó hívogató, A nesztelenség szellője árad: Csillagragyogás-éji takaró. Ciripel a fák lenge árnyéka: Holdsugárban fürdő [… Tovább]

Vers

Újra

( Osztálytalálkozóra )     Újra itt vagyunk, hol a remény, s a végzet rügyet fakasztott a búvó rózsatőnek. De jaj, a mosoly könny, a tűz puszta jég lett. Hömpölygő árja kélt a fogyó időnek.   Emlékszel, ki volt, s [… Tovább]

Vers

Amikor…

  Amikor (nem félek leírni ezt a szót) megszerettelek, lényed itt járt nálam a szobámban, szinte éreztem bőröd illatát azt a parfümös illatot,   szinte kézzel fogható volt jelenléted… pedig még nem találkoztunk. S még jó ideig nem is találkozunk. [… Tovább]

Vers

Úgy, mint

Úgy szeretlek, hogy le se tudom írni,pedig tollamban a tinta egyre forr,a papiroson fehér marad minden,ha a képzeletem most is csődöt mond. Úgy szeretlek, hogy elfelejtek félni,veled egyszerű lesz, ami komplikált,de egyszerűen nehéz lenne élni,amíg félszavakat rosszul kombinálsz. Én úgy [… Tovább]

Vers

Valentinozás

    Tejútról, Tengertől csak ide, a hétköznapba bezárt szürkeségbe. Hány árnyalattal rágja fekete zsákba fölöslegét e kórnak, ingének minden gombjával szennyesét is begyúrva?   Már nem tudok magamra venni ennyi ékes ruhát, az evéstől fullad bennem a nagyvilág. Meztelen [… Tovább]

Vers

Ave Ceasar!

Egy nap a térdemre ültettem a szépséget. És csúfnak találtam. És szidalmaztam. Kemény volt ő és szőke, 40 kiló, mínusz vaságy, és egyáltalán nem volt boldog. Egy nap a térdére ültetett a szépség. És csúfnak talált. És szidalmazott. Egymást martuk, [… Tovább]

Vers

RINGATÓ

M. Laurens . RINGATÓ ( József Attila nyomdokain ) . A házkapuk sok idegen mind bezáródnak ridegen sebaj mind bezáródnak ridegen. . Semmink sincs és nem lakunk utcákon döglünk s megfagyunk sebaj utcákon döglünk s megfagyunk. . Egyszülöttem gondolok rád [… Tovább]

Paródia

Rutineljárás

— Kérem, álljanak fel, maradjanak úgy! Ügyész úr, mutatkozzon be! Az ügyész a közönség felé fordult és meghajolt. — Ügyvéd úr, szedje össze a cókmókját és hagyja el a termet. Az ügyvéd elmosolyodott, gyorsan kihúzott egy nyulat az asztalra rakott [… Tovább]

Élménybeszámoló

Béke

„Béke”     Múltak az órák, a napok, a hetek, óránkét híradót hallgatva, minden újabb elesett belügyi munkás hírének hallatára, telefoncsörgésre várva. Titokban. Napokig, hetekig semmi hír, semmi jel. Ember, gyermek, testvér, apa — számomra — fontos volt, hogy épen [… Tovább]

Vers

Követlek öntudatlanul

Evokáció: Pilinszky János Miféle földalatti harc című versére     „Napokra elfeledtelek,döbbentem rá egy este,”lehet, hogy már halott vagy,vágyaim kihűlt teste. Az is lehet, hogy jobb ez így,talán már sohasem látlak,élek nélküled,- mégis veled:te álomkép, én titkos társad. Végül talán [… Tovább]

Vers

Kutyául

  Kutyaszemekkel másként fest a világ, bármerre néz is, mindenki Góliát. Hiába ugat itt, senki sem érti – szomorú szemekkel gazdáját kérdi:   Hol van a csontom, van e rajta hús is… megetted előlem? – Szeretlek úgy is! Farkamat csóválva [… Tovább]

Vers

Máglya

Illusztráció: saját kép; címe: Máglya; zsűrizett – 2011       foglya vagyok máglya testemnek mikor izzón parázslik bennem a remény belátom semmi sem változott meg az éj lett rövidebb s a nappal szerény látomásaim mezején állsz te szorosan megfogom [… Tovább]

Vers

Ha nem dezertálsz

                                                             Itt és most, vagy megint elsumákolod.                                                             Ahogy szoktad. [… Tovább]

Vers

TANGÓ

  Lüktető erek a tájon. A völgy dúshajlataiban az út fölött a lombokmintha értenék, mit beszél a hús.Combjaink egymásnak feszülő dombok. Izmainkban, mint hangszeren a húr,dalra készül a felkorbácsolt vágy.Ha visszafojtjuk, a semmibe hull.Magányunk sírgödör. Karunk nászi ágy. A horizonton [… Tovább]

Egyéb

andante

  nem beszélünk és csak símogat és símogat és közben a keze mesél és tudom búcsúzik és fáj és nem akarom elengedni és tudom hagyni kell és csak símogat és símogat és az összes csalódását érzem tudom és nem akarom [… Tovább]