Nap: 2015.02.17.

  Szeret téged az idő, mi egy volt s nem létező, mert amióta van, arra készült, hogy megmutassa neked táguló egyetemét; örülj zibegő csillagain, tanulj arányokat, s hidd: feléd zenél a szférák minden szöglete, arcod belső fényének tűnik pillantása, mibe [… Tovább]

    Pár apró emlék tőleés tőled is,egy seb, mi őrzi, milyen volta török-zúzok fiatalság.Naplemente végén hegytetőn ülvemélyre ható gondolatok köztviták szántják ma is álmaim.-Igazad voltérzések szerteszét, fáj, ha megszületnek,ha elhalnak, szóval vagy anélkülhiába szaladnék a domboldalon át,akkor is így [… Tovább]

“Szemed s füled nyitva legyen, fogd, mit foghat, moly értelem.”     Egy nőnek kalapján, élt nagy mogorván, kényes-fényes együgyü moly.    Nem hajt jó szóra,“ez lesz végnapja”,szidják mindig; legyél komoly. Addig zizegett, mígnem leesett,     nyakát szegve most vére foly’. Minden [… Tovább]

…én hol keresselek?Hová rejtőzött elvalódi éned?Hogy viharos szelektépázását elbírd,falat emeltél –a gondokat egyedül,kínlódva éled… Nyugtalan az álom,fáradt az ölelés,halványul a fény…Tüzét sem találomégő szemeidnek:a csillogás tompa,könnyes valóságáneltűnt a remény. Kedved börtönénekkapujánál állok.Felsebzett az öklöm,s hiába zörgetek –süket csend fogad.Köröttem hevernekkivérzett [… Tovább]

  kalapács alá került a szívem az agyamra tegnap licitáltak a legtöbbet te ígérted érte mindkettővel biztos jól átvágtak az egyiket újra dátumozták a szavatosság nyolc éve lejárt a másikat akárhogy is féltem szívtelenül azonnal leáll

Nem érdemes bánni, hogytőlünk független átjárónk,balra élet, jobbra halál közt;mint azt sem, hogy alattunk mozog a lét, Isten-osztott egyik székén pedig én, másikon más érez,miközben tudni vár,mi lesz mindenen túl,talán majd furcsa táblák jelzik rikítón: Vég-állomás.   Nem érdemes bánni,hogy [… Tovább]