Szepesi Zsuzsanna : Kereslek

…én hol keresselek?
Hová rejtőzött el
valódi éned?
Hogy viharos szelek
tépázását elbírd,
falat emeltél –
a gondokat egyedül,
kínlódva éled…

Nyugtalan az álom,
fáradt az ölelés,
halványul a fény…
Tüzét sem találom
égő szemeidnek:
a csillogás tompa,
könnyes valóságán
eltűnt a remény.

Kedved börtönének
kapujánál állok.
Felsebzett az öklöm,
s hiába zörgetek –
süket csend fogad.
Köröttem hevernek
kivérzett álmaink –
a puszta magányban
nincs, mivel ledöntsem
heggyé nőtt falad.

 

Legutóbbi módosítás: 2015.02.17. @ 11:38 :: Szepesi Zsuzsanna
Szerző Szepesi Zsuzsanna 48 Írás
Szeretettel üdvözlök mindenkit! Köszönöm, hogy tagja lehetek körötöknek. Mesékkel kezdtem, versekkel folytattam, s könyvelhetek el némi sikert is általuk. Élményt, örömet szeretnék adni műveimmel. Okozzon oly örömet olvasásuk a tisztelt irodalomszerető embernek, mint megírásuk nekem - ezt kívánom! Írásaim egyre több helyen jelennek meg. Négy saját kötetem van eddig.