Vers

Mikor

    Mikor csontomra a hús rátapad, nem vagyok más, csak kórházi számadat. Mikor fájó árny a rám rajzolt mocsok, hegtelen sebek közt a megbocsájtás konok. Mikor arcomra feszül pergamen bőröm, mosódó emlékek könnyeit nem győzöm, fénytelen szememben elfeledett képek, [… Tovább]

Novella

Prímás leszek

Illusztráció: saját kép; anyaga: vászon-akril; mérete: 70 x 50 cm András napjára elkezdett esni a hó. Picit mutogatta erejét már Katalinkor is, de csak alábbhagyott a kedve. Ám mire a Gyuri ártányra kerül a sor, egészen szépen rázogatja szakállát az [… Tovább]

Monológ

Tisza

  Tisza parti fák között nőttem fel. Lombhullató életet tanultam, szél fújta hosszú hajam, madárdal finomította lelkem, a lassú víz fodra cirógatta érzékivé bőröm, ahogy szaladva a szürke, puha homokban máig, így a Tisza mentén, ide eljutottam. Tavaszommal ismertem meg [… Tovább]

Vers

Fák

Bölcsek a fák, mint azévelő istenek,óriás vásznukonörökké festenek: prüszkölő tavaszt éstűzujjú nyarat,zöldellő ágaknakfolyondár hajat,füttyöt a madárnak,fészkének helyet,bő ölű őszt és nagygalléros telet,nagy bokros vízpartotgyönyörű tüzet,röppenő leveletzöldellő rügyet,hűsítő szellőt ésszomjoltó vizet,sokat az örömbőls mindegy, hogy kinek. Őriznek mindent,mitaz Isten adottőrzik az [… Tovább]