Vers

Orion

  Emlékszel-e, mondd csak, alig két éve múlt, valahogy mégis az idő mélyére hullt. Délelőtt érkeztem, robogott a vonat, szikrázott a járda, és a csillagokat  lehetett még látni. Kerestem, mint régen,  hol lehet a Göncöl, merre jár az égen?  Örültem, hogy kezem kezedbe költözött,  ahogy egymást néztük [… Tovább]

Vers

Apám

      Most is látni vélem apám kezét, amint lágyan simítja a dongát. Lelke előre látja szépségét, ráncok mögött őrzi a tudományt.   Érzi a szálkát kérges tenyerén, ujját századszor sebezve végig. Nemes fák adják neki kenyerét, most királyi [… Tovább]

Vers

Isten tenyerén születtem

  Isten tenyerén születtem, Csillagút ragyog felettem, Szívem megdobban alatta, Örökre-egy pillanatra.   Ott dúdolom kedves dalom, Örömmel tűzdelt bánatom, Tücskök húzzák el a nótám, Szentjánosbogár a lámpám.   Isten tenyere a házam, Benne vetem avarágyam, Betakar a holdfényével, Puha [… Tovább]

Vers

Előhegy

(Babits kertjében)   Most itt ülök nálatok újra, elalélt köröttem a didergő kert, a karosszékben csendben elaludtam, s az esti harang síró szava kelt.   Álmomban hozzád öregedtem, és együtt néztük a sápadó holdat. Az évek fehér hópelyheit lassan fejemre szitálta a holnap.   Vendéget vártunk, [… Tovább]

Vers

Kincs és jóság

“Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána..” (Zsoltárok: 49/18)     A földi kincs veszendő A lelki jó örök A választás e kettő Kincs és jó között Nem adatik meg soha  – ez eddig [… Tovább]

Vers

Mulandóság

(Változatok egy hangulatra) Fotó: Gősi Vali, Naplemente Platamonason 1.mulandóságba dermedtbúcsúpillanat:kárminvörös fénybe hanyatlik éppen a Napelőbb még narancsszín láng-reményben égetts az égre nyúló fák hegyén sóhajtva kivérzett  a hegy ormán gyászos ködfátyol lebeg fölötte vérfoltos  sötét éj-sereg űzi a búcsúzó sápadt [… Tovább]

Vers

Pálya-futás

Edgar Degas festményéhez 1876       Nagyapám is vasutas volt, kincse két szép almásderes, kirándulókat szállított Lyonból – sok cilinderest, úri dámát lornyonokkal, várta őket a Rhǒne völgye… Pazar fény-sziklás hegyoldal – újgazdagok levegője!   Apámnak csak kőszén jutott. [… Tovább]

Humor

Tojásos nokedli

  Ha valaki azt állítja, hogy a sorsdöntő változások életünkben nem apróságokon múlnak, bizony téved. Ebből a hétköznapi történetből is kitűnik, hogy a láthatatlan, kibogozhatatlan szálak, amik mindennapjaink eseményeit szövik, időnként beleakadhatnak, akár egy tojásos nokedlibe, de ne szaladjunk előre! [… Tovább]

Emlékirat

Nagykorúság

  Szeretem azt a pillanatot, amikor először pillantom meg a tengert. Kikívánkozik belőlem a sikoly, még ma is ugyanúgy, mint gyermekkoromban. Tenger! Megmászni a hegyet, majd a hegytetőről látni a nagy vizet! Hallani a kabócák dalát, és ereszkedni lefelé, izgalommal [… Tovább]

Vers

Elillant

Saját fotó       Megint magunk mögött egy év…Játszott, vagy elbánt velem, már mindegy. A tél ekevasa beleszánt a végtelenbe… Ám az új elérkezett, halvány-zöld csíkot húzott elárvult szívemen. Rejtelmeivel belém lopódzott… Odakinn január csikorog, szél süvít. A takart [… Tovább]

Vers

Jó az est

Illusztráció: saját kép; anyaga: vászon-akril; mérete: 40 x 40 cm;     Órákat szüretel az éjjel, kedélyem változóban… Égbe emelsz szenvedéllyel, Nap fényét oltod kedves szóval. Virágba borul a remény, karod szorításában roppan a szeretet, visszhangzik szívemben – újabb esély… [… Tovább]

Vers

Várom

  Istenem. Ki az, ki játszik velem,s miért engeded, mit tervezel?Olyan, mintha akarattalgörbítenéd jellemem,mintha azt várnád,folyton feléd fordulvas könyörögve kérjelek,hogy oldozd fel jelenem.Mintha keveslenéda magamból formált bárányt,mintha visszautasítanádtéged magasztaló áldozatom,mikor nem hagylak el,inkább belőled szólomkétségem, gondolatom,hogy majd te tisztítsd,mikor elhagylak,s [… Tovább]