Vers

Korosodó II.

Mintha a térdeim reszketnének néha, és nem úgy, mint hajdan, a legelső csókkor, a hajnallal kelek, ím kukorékolva, szemem is csipásabb, könnyesebb, mint máskor.   Kemény lett az ágy is, eddig fészek vala, mert a hátam néha elfásodva gebbed, és [… Tovább]

Vers

Engedd

Ermi Enigma: Tenger című zenéjére     Ott vagyok, hol ráhajol az ég a tengerre, hol napvérétől izzik a bársonyhorizont, s hol a szilaj-szél korbácsolja vágyam, de nem sebezhet halálos szigony. Ott vagyok az aranysárga parton… üres kagylóhéj a lábnyomom, [… Tovább]

Emlékirat

Emlékem Zelk Zoltánról

   A piros Parker   A ’970-es év téli estéjén történt. Sárga fénnyel megvilágított pálya fagyott talaján lovak patáinak hangja hallik. Ahogy a kanyarba érnek, és felgyorsítanak, minden szem rájuk tapad. Apró ember megigézve nézi a lovakat. Szuggerálja őket. Nem [… Tovább]

Vers

Vigasz

Szólítod, segítségét kéred..     Szólítod, segítségét kéred; napi hivatkozás: mindig a körülmények. Szétszedett mondatok, túlbírált részletek, arculcsapás az egésznek. Vigasztalnak az angyalok, reméled, talán majd tudhatod.      

Vers

Dezső Ilona Anna: Kövek

Illusztráció: saját képem, anyaga: vászon-akril, mérete: 40 x 40 cm.     Furcsa képet vázol hegytetőn a festő, fehér kavicsok hevernek mindenhol, hasán elnyúló árnyék csupán az erdő, de szép a magaslati táj ilyenkor… Felső orom mellének domborulata, zöld pázsitnak [… Tovább]

Vers

Szerkesztő szeretkező

  Nagyvakációra, Horváth ország földje, Jobban csábít engem, Szent Ilona csöndje.   Nem szilágyi vagyok, Hanem szilágysági, A hajnal fényében, Ím, szeretek állni.   Tőlem két sarokra, Az Ady iskola, Volt ott egy szerelmem, A neve Ágota.   Pápán sokat [… Tovább]

Vers

Ugyan minek…

  Még megölelnélek s karodra hajtanám bús éjeken elárvult fejem, de csak kabátod gombján motoz béna ujjam, lassan azt is feledem, hogyan is hajtsam karodra fejem. Még magamhoz hívnám sietve érkezett hajnalokon megszépült álmaimat, de csak sóhajokkal osztozom fehér gyolccsal [… Tovább]

Vers

Elnyílt virágok

Nyugvó naplementét fest az est, pipacsos narancsszín lebeg a horizont síkja fölött, s az éj színe felerősödött.   Csukott ablak mögött az idő rabol perceket, s vágyaim. Öl, még és még, egyre többet akar, nem tilos, csak létüzemzavar.   Miközben [… Tovább]

Vers

Szemed szava

Kovács Beatrix rajzára   Ha csalódtál, magadban  csalódtál. A kutya halkan szűköl és továbbáll. Az ember csak hallgat, némán vár, mögötte zárul a félelemzár.   Ha csalódtál, magadban csalódtál, de felvértez az élet, kaput tár. Fejedben felzúg a tegnapi zaj, [… Tovább]

Vers

Tavasz jön

    Tavasz jön, és én arra gondolok,a tulipánok árván is boldogok?Anyám kertjében nyílnak-e még– lépteire vágyón – sárgák, pirosak? Tavasz jön megint, és a napmelegátsimogatja az alvó kerteket…Anyámhoz bújnék… – mintha mondaná:nyíljatok, árváim, nélkülem, ezután…! Tél elől bújók, büszkék, [… Tovább]