Vers

Reggelre általában megszokom

  Aludnom kéne.Bevenni a nemtörődömpiruláta sok vanértelmemégsemjómerttönkretesz mellé,hogy végre kipihenjema rohadást, rohanást, küzdést, akarást, helytállást, figyelmet, vitát, és kézfogást, meg mást, mindent, mi meríti energiám,tűrésem, mik miatt nem engedem,hogy halottasházba toljon az idő,mi mintha felboncolni akarna,és élvezi, ha szaporalégzésem, nehéz [… Tovább]

Vers

Álmos

  Pillád aranyán ébred az álmom, lustán ring odafenn a sötét, elnyújtózva a csókom a szádon, ott alszom, hol a csillagod ég.   Éjpuha párnán pilled az óra, hozzád bújnak a lágy ideák, vágyra terül lila tolltakarója, szívem repteti fénymadarát. [… Tovább]

Vers

Nem láthattam

Éreztem forró láz gyötri testem, homlokom jégvirág szirmára lágyan ejtettem, pillám alá gyűjtve a tegnapok megszépült álmait, csukott tenyerembe a holnapok vágyait. Hallottam ahogy koppan az ajtón egy széllel érkezett kiáltás, szilánkosra tépve jégvirágok arcát, egy szó ott maradt a [… Tovább]

vegyes

Kocka

  a         nem korhol felénk int szó       álmainkban megérint   pazar         sem fiút sem apát templom     magát nem kímél korszakok         romokra építi ízlésvilága [… Tovább]

vegyes

SZÉLIRÁNY

SZÉLIRÁNY   Érvénytelen a szélirány.Az ellető karámban tyúkok kárálnak,az ígéretek élettelenül elterülnek,a reménylámpákból kifogy a lélek. A kopott betűkön kár is rágódni,elévültek, akár a rózsacsokrok.Pedig voltak íratlan szabályok, de már hol vannak?Túl a gyeptörésen, szél viszi a malátaszérűn:egyszer ki, egyszer [… Tovább]

Vers

Be jó lenne

  Felelőtlenül megtett ígéreteketÉgetni el elkárhozott lelkek tüzén,Megtalálni a rég elfelejtett csendet,Megfürödni a napban s ébredni üdén. Rablánc vájta erekből patakzó jajszótváltoztatni át ringatózó dallammá.Kiszabadítani börtönéből a jót,mely talán a békém s a békéd hozhatná. És szabad utat adni az [… Tovább]

Vers

Egy jó vendég monológja

35 és 50 közötti kortalan vagyok. Hajam kihullott, májfunkcióm a határon mozog. Egyszer majdnem elváltam és verseket írok kényszerszüneteimben. (Furcsamód sűrűn törnek rám efféle szünetek.) Fecske helyett boxeralsómba merevedek delente, a hajnalit a paplan és az asszony szűküli. Hetente kétszer [… Tovább]

Emlékirat

Történet Szilvási Lajosról

„Élni annyi, mint lassan megszületni”     „Appassionata”   1982. január 10., szombat délelőtt.   Csingiling, csingiling, csörr, csörr. Szóval a telefon. Felveszem. Ismerős hang, kicsit spicces. — Tudod milyen nap lesz 13-án? — Aha, kedd, na és? — Ötven [… Tovább]

Élménybeszámoló

Magyarnak lenni…

  Hagyjátok már azt a nyüves politikát!!! Már zúgott a fejem a sok adok-veszek játéktól. Még jó, hogy kormányváltás volt és a sok ütődött talált magának témát. Barátaim sem kivételek ez alól. Van kit újonnan szidni. Keresni a hibákat. A [… Tovább]

Vers

Similabda

Bucsuban vehettünk hébe-hóba, ott néződtem először a tömött, fűrészporból sűrűlt kis gömböcöt, gumicsíkján lágyan ingva-lógva.   Az apró játék bízvást megkapott, s én álmélkodva vettem észre őt, hogy földig ért, majd újra kézre nőtt, s a két pont között vígan [… Tovább]