Kozák Mari : Nem láthattam

Éreztem
forró láz gyötri testem,
homlokom jégvirág szirmára
lágyan ejtettem,
pillám alá gyűjtve
a tegnapok megszépült álmait,
csukott tenyerembe
a holnapok vágyait.

Hallottam
ahogy koppan az ajtón
egy széllel érkezett kiáltás,
szilánkosra tépve
jégvirágok arcát,
egy szó ott maradt
a jégbe fagyva,
lelkedbe lettem falazva.

 

Láttam
mikor az éjszaka könnyű álma
fekete ruhát ölt,
tépett madárszárnyon
az eldobott szerelem,
csak egyet nem
láthattam soha,
ablakra jégvirágot
hogyan csókol az éjszaka.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:54 :: Kozák Mari
Szerző Kozák Mari 117 Írás
Kozák Mari vagyok, tanító. Ma már csak olyan öreg tanító. Az évek elteltek és nyugdíjba vonultam. Egy kis városban élek, közel a megyeszékhelyhez, Debrecenhez. A városom, ahol éltem és tanítottam, és ahol ma is élek, Biharkeresztes. Három gyermekem van, két lány és egy fiú. Valójában, már felnőttek és ketten a maguk útján járnak, csak a fiam van még a közelemben, Ő még egyetemista. Már fiatal koromban is nagyon szerettem olvasni, és persze írogatni is. Korai próbálkozások voltak, de hittem, hogy szép és jó, amit teszek. Fiatalon kezdtem el tanítani, a gyermekek szeretete benne volt a génjeimben, hiszen ezt tanultam anyámtól is, aki óvott és védett minket mindentől. Az évek során, hivatásommá vált a munkám, örültem, minden kis sikernek, ami a gyerekekkel összeköthetett. Nekem a tanítás mindig örömet szerzett, soha nem volt teher és nyűg. Azt hiszem, igazi falusi tanító voltam. Vagy tíz évvel ezelőtt, becsempésztem az olvasás órákra a saját meséimet és gyermekeknek szóló verseimet, és boldogan tapasztaltam, hogy szeretik kis tanítványaim. Egyre többet és többször írtam nekik, hálás hallgatóim lettek, és nagyon közel kerültek szívemhez. Aztán később már más versek akartak kikérezkedni, onnan legbelülről és én engedtem is, hogy jöjjenek. Azóta, ha valamit látok, vagy érzek, ha bánt az élet vagy éppen örülök valaminek, ha tehetem, leírom érzéseimet. Szeretem a szépet és a szépséget, a szívnek és a szívhez szólót. Talán a verseim is a szépséget juttatják el az emberekhez.