Vers

Igézet

  Piros csóknyomok nyakamon, ujjaink összekulcsolódnak, én ajkad harapom, kint zajos világ rohan, rideg rutinnal örvénylik a város, szemünk összevillan, tekintetedbe bújva nem fázom.

Vers

Vizsgadrukk

A könny most felesleges, tépelődni is, marad a hiteles üressége, tele tanult, s tapasztalt mákonyoknak szemcsékre szitált porával. A hamuban kisült étek elejéről a v-ét ezúttal átlátszó vérrel, lélekfoltozásra szóként tökéletesíted.      

Vers

Itatás

– otthoni csemege, mert ott minden színes, ízes, s minden kis kavics mesél.- Apó arcán kopott, lágy ráncok remegnek, Csillogó szemekkel int a fellegeknek. Bundás fejfedőjén eljárt már az idő Amint hátracsúszik, ősz haj bújik elő. Jól szemügyre veszi a [… Tovább]

Vers

Töredékek 495.

  Két tenyerem titkokat rejtett, ha körém fonódtál kedves. Ujjam hegyén a vágyam bolondos táncot lejtett. Ahova fáradtan ültél reggel ott estéig szépült a világ és utak fordultak vissza dicsérve lábad nyomát. Hófedte hegyek magukhoz hívták egyetlen érintésedet, az órán [… Tovább]

Vers

Tükröt tartok

A mérlegre már fel se teszem,  hogy mi volt tegnap, s holnap mi lesz. Vihart se keltek, lengedezem, tükröt tartok az éveimhez.  Nem éhezem, nem szomjazom,  a napjaimat foltozgatom. Tudom, haza sohase érek, folyó se tér vissza az érhez.  Magamba [… Tovább]

Adoma

Január 10.

  Kedves Zsaklina!   Írásod első felét elláttam jegyzetekkel, javaslatokkal. Dolgozz még rajta, és utána küldd be újra.   Üdvözlettel: Ady Ágota   Változtathat-e valamit az, ha utánanézek a hajazás szó értelmének, miközben nálam sajátos értelme van e szóformának, létezik, [… Tovább]

Vers

Nesztelen pulzáló állapot

kép:internet     Néha egy érzés megpihen idebenn,olyankor csend van, és fáradt magány,olyan ez, mint kit elvitt a szél,szomorú kismadár a fán. Ül a szívemen, mint elszáradt ágon,egy új fuvallatra vár,de idebenn minden némaságra lel,van az a csend, ami már [… Tovább]