Kelemen Zoltán Szerző
Vezetéknév
Kelemen
Keresztnév
Zoltán
2 év 5 komment

mikor egy emlék újra éledmegdobban a szívés hív valami messzi tájra elfeledett boldogságot igéz minden pillanatés éleszt újra egy fakuló érzést mi még megmaradtkételyekkel lép az ember a homálybaés csak reméli hogy ott két ölelő kar várjaegy szerető szívmelyben még [… Tovább]

3 év 4 komment

  Keserű kávé zamatába főtt Méreg árad a lüktető ereken. Kies szürkeség vonz, mint azelőtt, Mikor elveszettnek hittem mindenem.   Megkopott lélekbe zárt emlékek Szöknek tőlem, egymás után, sorban el. Eltűnnek a féltve őrzött képek, S a csend az, mely [… Tovább]

3 év 3 komment

    Kopottas kabátba öltözik a táj.Görnyedt háttal tűnik a nyár csendben el.Sínek közt tétován legelésző nyáj,Melyet sem juhász, sem puli nem terel. Kóró hajlik a hűvös őszi szélben,Mint aki rejtett kincsek után kutat.Cickány fut át a poros úton éppen.Félénken szedeget [… Tovább]

5 év 4 komment

  Bármit álmodok két szelet kenyér közé, az éhség megmarad. Csonka tányérom mellett egy kicsorbult kés hever, benne e kósza gondolat. Mohol, 2015. Június 16.

5 év 2 komment

  talán sosem volt a hol volt-hol nem volt az üveghegyen túl szennyben úszik minden már a mese is elpusztul   mohol, 2015. április 18.

5 év 3 komment

Lehet elkurvu-lok én is, hogy szóim egy kötetben lássam.Talán, te is megbocsátsz,hogy kúszom pocsolyában.

5 év 8 komment

  Üres fejembenhelyben jár a képzelet.Égető légszomjtép feszülő idegetszét, mégsem múlik a csend. Gondolatvadászlettem. Tehetetlen, kifegyvere nélkül,csak bolyongó csavargómár s mindenhol idegen. Kiszáradt medermélyén fürdőzik porban,csendes esőt vár,ezerszer megfogadotts megtagadott becsület. Leheletfinompor fedi be a múltat.Megfoghatatlanjövőt tagad meg a sorskoszos jelen küszöbén. Mohol, [… Tovább]

5 év 12 komment

Amikor fényekalusznak ki, még nyomot hagy a fájdalom.Kettétépett falevélerezetén könny csorog. Mohol, 2014. Február 22.

5 év Nincs Komment

      mintha értené vérbe merült ma a Nap új szerelemmel takarta fáradt testét s bújt el csillagok alatt     Mohol, 2013. Február 14.

5 év 6 komment

Csokoládéillatba fojtott mámorNyögése tölti ki a teret,Újjászületik ezernyi elfeledett érzés.Lágyan átölelő két kéz melege tesz magáévá pillanatot,S az elhagyatott várromokon átfutó borostyán zöldje tavaszt igéz. Csendet becéz s kósza perceket rak egésszéKopottas szőnyegén az idő.Zakatolva dobban ziháló mellkasban a szív.A [… Tovább]

Kelemen Zoltán Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.