Seres László : Kincs és jóság

„Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána..”
(Zsoltárok: 49/18)

 

 

A földi kincs veszendő

A lelki jó örök

A választás e kettő

Kincs és jó között

Nem adatik meg soha  – ez eddig jó kis aforizmának indul

———————————————————————————–

Míg gazdagoké a kincs

Szegényeké a jó   – de ez ugye nem mondható ki általános igazságként

———————————————————————————–

-Az ember míly ostoba-

Nem tudja hogy ami nincs

Az nem választható  – na és itt jön a logikai bukfenc… mert oké, hogy ez önmagában igaz… de, hogy jön ez az első két sor alapvetéséhez?

 

Kedves Laci! Naplóba javaslom.   Üdv Zsó

 

Köszönöm az elemzést kedves Zsó, éreztem magam is, hogy ez kevés versnek, túl rövid, hogy közérthetó legyen. Egyszerű állításról van benne szó szerintem. Az ember az életben (a Bibliai idézet szerint is) választhat a földi kincsek és a leki jóság között. Ez az alapvetés. Ehhez én annyit fűztem, hogy a valóságos életben a szegénynek még a választás lehetősége se adatik meg….mert ugye nincs (neki a földi kincs) azt nagyon nehéz lenne választani. Ezt bizony ( vagy sajnos) csak a gazdag ember teheti meg, ő tud(na ) választani lelkiismerete szerint. (akár mindkettőt is, vagy mindkettőből. Ezért érzem én logikailag helytállónak, persze túlzás is lehet benne, amit a szegénység kihangsúlyozására vállaltam fel. 

Ezzel együtt tegyük félre, ha ígylátod jónak, hadd érlelődjön , csiszolódjon még bennem

Üdv: László

 

Eddig jutottam el eddig:

 

(Seres László:

Választás

 

A földi kincs veszendő

A lelki jó örök

Választani e kettő

Közül kín és öröm

Az élet oly mostoha

Gazdagé minden kincs

A szegényé semmi jó

-Az ember ostoba-

Azt hiszi hogy ami nincs

Az is választható

§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

———————————————————————–

Kedves Laci! Éreztem én tegnap is, hogy valójában mit szeretnél mondani, még ha az én meglátásom szerint ez logikailag nem is sikerült annyira. A pénz (vagyon) és a lelki gazdagság, jóság nem adatik meg mindenkinek. De vannak olyan szerencsés emberek, akik amellett, hogy jók, még gazdagok is. És nem mondhatod, hogy a szegényé semmi jó. Hiszen attól, hogy szegény, még sok jó dolog birtokosa lehet. Ezen persze vitatkozgathatnánk, hogy melyikőnknek van igaza, nem is teljesen ez a lényeg, hanem az, hogy azt gondolom, ettől neked sokkal, de sokkal jobb verseid vannak. A téma nem elvetendő, de ezek a variációk, mint vers, nem állják meg a helyüket. Egyelőre…   Üdv:   Zsó

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2015.02.11. @ 16:42 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.