Novella

Ösztöke

      Az utcánkban — melyet kezdetben nem tudni, miért a pokolról neveztek el, s csak később vehette fel Nepomuki Szent János nevét — annyi híresség lakott és élt, hogy egy kisebb város a felével is beérte volna. Eme [… Tovább]

vegyes

Kristálypohár

Köszönöm, hogy elém sodort az élet,hogy mellettem állsz és segíted rémálmoktólhemzsegő mesém,hogy érdekel lelkem gondolata,s nem nézel hülyének,ha széttörik néha szemem kristálypohara.

Vers

Ne

    Többet ne hívj, ne keress, minden kihalt belőlem, mi voltam, s már sohasem leszek.   Egyszer majd talán megérted, mi az, feladni valakiért mindened.  

Vers

Szeptemberi szél

    Szeretem az őszt! S ahogy már nem fejtegetem, hogy miért születik szemem sarkába halvány szarkaláb, megnevetem a füstölgő kémények pajzán játékát. Rád gondolok. Míg sárga csomókba dobálja diófám levelét a szeptemberi szél, bukfencben forog az az időtlen remény… [… Tovább]

Vers

Arra tartanék

  Csak a nincs zúgása, csak hiány halálos örvénye forgat – testemből megszökik a kacér rózsaillat,   pedig arra tartanék még, ahol a remény vérszegénylik, felejteni sötét jelentéseket, magot hinteni képzelt madaraknak, le ne sodorják szárnyaik a világról az ereszt. [… Tovább]

Vers

Igaz

    Ha úgy érzed, lejárt szívednek szavatossága, ha elhervadt vidámságod fényes szivárványa, változtass és lélegezz újra, gyűjts ereidbe életet egy másik útra, mely megragadja lelked és felrepít a széllel, s fellegek nyakában ülve, lábat lógatva hintázhatsz az éjjel.   [… Tovább]

Fordítás

Boldogok a lelki szegények ( mert nem jó nekik)

Életem első fordítása. Azért választottam ezt a verset és szerzőjét, mert közel érzem magamhoz mondandóját, stílusát, filozófiáját. Szeretettel ajánlom Radnó Gyurinak, hiszen ő is hozzájárult (f.b.-os “Kalodájával”) ahhoz, hogy ez a fordításom létrejöhessen. Természetesen nem tökéletes, sőt, de szeretettel ajánlom [… Tovább]

Vers

Ölelés

Kép: Nyéki Andrea – Ölelés     Óvó szeretet az, ahogyan karjaid melegsége áthat, mikor vágyón, követelve két szemed láthat, szinte kérlel, remegőn vész el tekintetünkben a pillanat láza, mert mindketten tudjuk nem vártunk hiába.          

Apológia

– ellenszenvszintmérés –

Fotó: Fotóház – SindlerA          Talán az életemben elkövettem pár hibát, melyeket már csak a jó ízlés szabályainak                  figyelembevételével sem volna tanácsos tagadni, de amint egy saját hibákkal nálamnál   bővebben fémjelzett ember hangoskodása [… Tovább]

Vers

Csak a tenger

    semmi sincs most csak a tenger az ég ráhajol  s a végtelennel összeolvad minden mi volt itt most nincsen csak a kékség  csak a tenger narancsliget ringó csendben kavics-  s homokrengetegben olíva zöld szirteken áll a pillanat ultramarin [… Tovább]

Elbeszélés

Homályos képek 2

Kép forrása: negis_art     Editnek másnap délelőtt első dolga volt hívni Győzőt… Jánost?… Nem is tudta bizonyosan, melyik a jó név… Titkárnője vette fel a telefont. — Karády Győzőt keresem — mondta bizonytalanul. — János Pesten van, kórházi kezelésen… [… Tovább]

Nincs kép
Egyéb

Naplóba vele

gondolatok, monológ bennem Ezt nem kell magadra venned, kizárólag rólam szól, ne is akard a tükröm, ezek a saját kis rigolyáimból fakadók.    folyt. köv.   — Naplóba. Igen. Monológ. Vagy, ahogy érzed, Annám…  

Vers

Erőt adsz

    Te, aki már keresztet vetettél rám, és   koporsó födelére szórtad betűk rögeit. Nem lehetek tisztább, mint amilyenre írtál, de komiszabb sem, mint cifráztad szürkeségemet, míg izgalmasabbá tettél papíron, feladtad a leckét, élni így is lehet. Erőt adsz, [… Tovább]

Vers

(kár)pótlás

                                                   részleteket átugorva értem el a lényegig,                                                    akaratlanul megsértve minden szabályt. így aztán                                                    a teljesítmény sem értékelhető.                                                      önként hogyan is mondtam volna le a becserkészés                                                    férfit próbáló izgalmáról? persze, a véletlenül                                                    elejtett vad trófeája [… Tovább]

Vers

Cornell-doboz

a képen Joseph Cornell egyik “doboza” látható       Néztem a bennünk elveszett édent, láttam az egykor kezemben tartottakat, melyek réges-régen elmaradtak… Azóta andalító, csaló ígéretek, elhallgatott fájdalmak átka vénült arcomra.   Van annyi keserűség, mi megtörténik, hogy nincs [… Tovább]

Vers

Ambivalencia ámbitusán

odakint és idebent     “Tenyerében mezítelen testű szerelmek lángolnak,” Szilágyi Hajni – Lumen: Mozdulatlanság     megverekszünk az idővel amikor a tél várakozik odakint és idebent a fények szürkülnek s mint az évszakok a napszakok is elülnek   felborzolt [… Tovább]

Vers

születésnapodra

        nem érdem a kor s mégis ünneplik talán mi tudjuk csak hogy az idő egérút bölcsőringás és koporsófedél között. ezért sem ajándék e vers csupán segít a rád gondolásban egy újabb napon , hol   váratlanok [… Tovább]

Vers

Halasztást kérni

Koosán Ildikó   Halasztást kérni                                                         K. I.- nek                  Eresz alatt hosszúra nyúlt az árnyék, Elköszönőben, de visszanéz a nyár; Fénylik az ősz, nem várt [… Tovább]

Vers

Múló nap

    Félálmában dúdol a múló nap, háló-szellő köntöst ölt, aranyat. Leszálló alkonyat tüze lobban, a tóparti csüggedt fűzfalombban.   Aprócska láng valamennyi levél, vérvörösen villan, rezegve él. Túl, a látóhatár széle mályva, mint ifjú lány csókra nyíló szája.   [… Tovább]

Vers

szeretünk bakker

kollázs fu mester címszavaiból     Restellném, de nincs mit. Kikoptam belőled? A fene se érti. Faramuci az egész. Rozsda ette, nyersanyagnak jó, a tücskök is értenek csendül, tán kufircolnál, ehelyett melléélsz, van láblógázás, túl tág ég mint legnagyobb keret, mást [… Tovább]

Vers

Őszi virágok

    Koravén alkony simogatja szirmaitok selymét, délceg dáliák, szelíd őszirózsák, az ég kékje hamis játékot űz veletek, s ti megvető daccal tűritek az elmúlás rideg leheletét.      

Vers

Kor

a puszta ág felszúr egy felhőt         ha olykor a párbeszéd kibogozhatatlan ha ébred a düh és éber a harapás a kisiklott ölelés mint kihűlt villamos nyitott peronokkal cikázik holdtalan éjben   arctalan lett a szerelem kifakult [… Tovább]

Fordítás

Klabund : Az öreg

Alfred Henschke /1890-1928 / választott álneve Klabund   Klabund    Az öreg                             Koosán Ildikó fordítása   Látásom könnytől homályos, Rossz lábam kivénült táltos.   Kezem ökölbe [… Tovább]

Kisregény

Regény

( Részlet a készülő regényemből.)       Anna úgy érezte, hogy most érkezett el az a pillanat, amikor folytatni tudja.Bekapcsolta a számítógépet. Nem sokáig kellett keresgélnie, a dokumentumok között azonnal meglátta a fájlt:  “REGÉNY”. Több, mint három hónappal ezelőtt [… Tovább]