Barta Szabolcs István Szerző
Vezetéknév
Barta
Keresztnév
Szabolcs István
7 év Nincs Komment

Az első saját magam által “slam”-nek nevezet irományom.

Kérd tisztán a szódát EMBER! Víz melengeti tested, ha verejték kiver. Hideg; ideg; koszán átjárja agyát az inger. Mivé lett manapság a kispesti swinger?

Kérlek, hozz patakot a szobámba édes! Kérlek, oszd meg velem, ha neked az élet krémes! Kérlek, légy ott, ha nem vagy.

Kérlek légy most a Rembrandt! Mindig is a te por.tréd akartam lefesteni. Más irigy is volt és el akart fesleni… Nem kel el feledni a jót, a szépet! Kérlek, küzdj meg értem-érted! Eddig érted?

Hozz deret a számra a sivatag melegében! Hagy oltsam ki lelkem tavasznak delében, érezd melletted élek! Nézd, nézd meg! Mivé lesz a két tiszta vízcsepp, ha tűzforró az agy. Oltsd, hűsítsd mérged! ÉN kértelek: élvezd!

Nézd! Miért ezt az utat választottuk?

Két csepp voltunk, de mégis kiváltunk a tengerből. Törött tengelyből csináljuk új gépet, mondjuk ezt <3. Zakatoljon még a kis piros véres gépezet. Kérdezd meg: éle még benned az élvezet?

Szeretkezz valami szóval tettel

vagy Feledkezz valaki jóval szebbel! vagy Szállj szellőként számra, Számomra szád szótlan szerelem, Feneketlen verem, mely beránt a mélybe, s a méhbe alakított burkot még csak most növöm ki. Szerelmem rád lövöm ki! Ámornak lapot nem osztok ki, max laptop, oszt posztolom ki. Osztom ki, aki ezzel nem ért egyet.

Mert mi egyek lehetnénk, Csak lebegnénk a hűs holdvilágban.

Hol villában, hol poros kis fészekben. Aztán kérkedve a lágy napsugár fény kútjánál új szót várnál; de csak a szemembe kell nézned és érted én tényleg én tényleg… érted élek!

Tegyük fel holnaptól; a tegnap jó. A tegnapból „jó holnap” jobb És jobb lehet.

E mellet nem mehetsz el! Engem ez rettent el. Te: reménytelen reszketsz, majd meg se rezzensz. Én: repesve, repkedve, rappezve rád.nézek.rád.

Ágy, ránts vissza már! és el szenderedem, el szenderedem, slamderedem slamderedem, deredem deredem.

Mond, hogy ami eddig volt csak rossz álom! Állom a sarat, csak hozz, jobb álmot! Várnom meddig kell még? Kel még a Nap és fekszik a Hold, vagy fekvő napból a Hold felhorkolt. Holdkórt kapott és szobád bejárja. Bár bejárat elzárva előlem, erőmre kapok és megyek majd előre, előre, míg a lőre hat és vagy a „6 hét” vagy a 7 majd hat! De nekem 8 És veled töltöm még a tavaszt. S mielőtt meg húzod a ravaszt, Rám nézel és érzed: ÉN tényleg, ÉN tényleg érted éltem. Tényleg, ÉL(e)TEM!

Életem Éltem

Életem…

 —————-

 

Kedves Szabolcs, írásod végül mindőnknél elvérzett. Slam, vers és egyéb kategóriában is. Ha irányt keresel, a vers felé menj, a slam nem a te nyelved, ami inkább erény, mint nem. Üdv: NHI

8 év 1 Komment

Zavart kelt?/Zavart költ?.
Szín elmezavar/szív el nem zavar.
Rím ferde hajlam/álmom(a)bbahagytam.

 

Nem ismerem az életet, mert átalszom az éveket,

Nem is merem az énemet, mert elhagytam az értelmet.

Nem tudom, kivagy! Ki vagyok?

Nem vagyok! Nem voltam, nem leszek. Hagyjatok.

Nem hagyom. Elalszom, elveszek, de azért elvagyok.

 

Egy vágy a rengetegben a színek elmezavara,

Egy lágy pillanatban, a szívdobbanás kihagyott,

Egy lány/pillangó szárnyaival szerelembe szállhatott.

Egy báj a fellegekben rímek ferdehajlama.

 

De vannak még csodák, azt hiszem, bár nem hiszek, és már nem csodálkozom,

De vannak még jó emberek, azt gondolom, bár néha embertelenek és már nem gondolkodom.

De tudom, hogy mindennek így kell, hogy lennie, bár tudatlan vagyok és már énemnek nincs miért léteznie,

De tudom, hogy ez sors és álmomban beteljesedem, bár sorstalanok vagyunk, és már az álmomból felébredtem.

 

 

Kedves Szabolcs, az elmezavarral egyetértek, de nem elég érdekes vagy szellemes – egyel?re.

 

Üdv:

 

Gyuri

8 év 5 komment

A vers a természet és a női nem közötti hasonlóságot mutatja be. Ahogy a természet változik, az évszakok váltakozásával, úgy változhat egy lányban a belső világ. Amennyire sokszínű tud lenni a természet olyan sok alakzatban jelennek meg különböző típusú lányok életünkben,kisebb nagyobb nyomot hagyva bennünk.. Olvasás közben a Hungry Ghosts-tól az I Don’t Think About You Anymore-t érdemes hallgatni

 

http://www.youtube.com/watch?gl=HU&v=kS9SUmAyKWM

 

 

 

 

Te fekete Tél! kerek tekinteted,

eleven élvezet, ezzel mérgezel.

Minden férfit, magányos farkast

Ében fekete hajad, kék szemed. Gyönyörű alkat.

 

Ó Tavasz, ha eljössz mindig zaklatsz;

Felébreszted bennem az érzelmileg mamlaszt.

Szőke szirmok szállnak – Szellem – szellő szádra.

Ő repít el várva velem a következő Nyárra.

 

Vörösen izzik vágyaid hulláma;

Aszfalt pörzsöl, vizek délibábja…

Hő hullámod horzsol,

Szívem mögött rímek vérig ázva.

 

Ősz, Te szépség Te barna szűz,

Elmúló vidámság, veled mégis lelkem enyhül.

Gőze vágyaimnak lankad, hős.

Ámuló pimaszság mered végig nekem versül.

 

Újra tél, elmúlás, vég…

Fúj a szél, elmúlt a szép.

Várnom kell, hogy ráleljek,

Ma kárvolt nektek verseljek.

 

Barta Szabolcs István Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.