Itt minden penészfoltot megcsodál,
a zeg-zugokba bebúvó homály,
az öreg pince tettre készen áll,
a lopó végit lesi a pohár,
a fölajzott vér ritmust zakatol,
míg hordójától elszakad a bor,
a száj különös táncba kezd, ahogy
a tuszkolódó, szomjas kortyba fog,
s a gyöngyöződő pillanat alatt,
a lelkes nyelvre ízesül a Nap,
a kéz még könnyűt babrál valamin,
s a szőlőszemből kiszalad a rím.
Legutóbbi módosítás: 2013.09.02. @ 11:00 :: Böröczki Mihály - Mityka
