Mese

KÉK MADÁR

Ébenre sz?rt kékre tárcsicser-cserfes napsugárKopog kúszó fakopácscsicser-cs?rös kalapács… T?zkereke csipp-cseppjeárok partok csöpp medreFénytükrébe mártózikégi fürtje barkázik…

Vers

Csont és Bent

  milyen szép versek születnek s mind mind a szerelem tehet róla itt ülök, magamra hagyott e rútság mi önnön magam… de huss kaptam kis kulcsos kezek írta szépet sok vers könyv benne elveszni eredő vagy erdő mindegy is lám [… Tovább]

Vers

Vakondok

2010. 08. 25. Vénember botorkál meg nem állva, Alakja néma gnóm – fekete torzó; Kacsos orrán bojtot billegtetve, Ormótlan karmokkal alagutat túr. Nappal a fák alatt kaparászik, Délutánra friss halom díszeleg Ott, éjjel a szomszédig elér, hol Kapanyél strázsál a [… Tovább]

Vers

MARISKÁHOZ…

      Régi bánat, méla bú, mér’ vagy olyan szomorú?   Bánatos és szomorú, régóta hogy mar a bú!   Savanyú az életem, mikor kellek, mikor nem.   Ilyen-olyan alakok, tettetik, hogy szép vagyok.   Érettem már hadra kelnek, [… Tovább]

Vers

Közel repülsz az éghez

és mankó nélkül vándorol a csonk s megmerül a forrás hévvizében Radnai István: KÖZEL REPÜLSZ AZ ÉGHEZ Fényarcú részeg istenek az asszony. Lövészárok. Mint kancsóból a bort,  kristálypoharát kitárod, töltöd a gazdag, színes levet, amely még nemrég forrt. Ölében akna [… Tovább]

Vers

Úttalan utak

Csak betoppant, csendesen ébredt, majd sírva, visítva, ámulva nézett, Csak betoppant, csendesen ébredt, majd sírva, visítva, ámulva nézett,százszín? múltból, száz ?sb?l gyúrva,önmagát keresve, megszületett újra. Színbe fürd? zajok, rajongó szemekfélték az álmát, ringatták, ha szepeg. … oly szép is a [… Tovább]

Vers

Remegés

          Remegés                                                                               Tekintetek útján találkoztunk,                              a hang csupán körítés. Érintésed tüzet izzott,                                                      láng csapott fel vörösen.                                                 Beleültünk, melegedtünk                                      testünk, mégis remegett.                                                                                                                   

Vers

Vágy és szabadság

Kép:Horváth Piroska A folyóra új fűzfákat rajzoltam partól partig és harkályfészkeket rá. Aranyhalakat lovon felajzottan, csevegő érből kamaszóceánt.   Hidakat. Hosszában, hol a víz kanyarog s hegyborzolta völgyek karjába fut. Kalászívben hajló puttó angyalok táncát s hogy folyó fölött járhatunk. [… Tovább]

Novella

Jótündér

  Harsány hahotában, rekeszizmait rángatva, minden önkontrollt feladva, a folyó felé közeledett a szenvedőművész. Az utolsó tizanhat előadásán kifütyülték, képtelen volt egy másodpercnyi valóságosan átélt művészi szenvedés élvezetéhez juttatni a közönséget. Munkaadójának, aki bár tisztában volt tehetségével -hiszen a korábbi [… Tovább]

Egyéb

Magyarságunkról III.

*     „Nyelvében él a nemzet.”     — Kölcsey Ferenc —     Sok éven át tanítottam egy olyan tantárgyat, amelyet anyanyelvi ismeretek címmel jegyeztek az órarendben.   Joggal, hiszen első szavainkat édesanyánktól tanuljuk. Ma is így van ez? [… Tovább]

Humor

A tökéletes fakés

Kis néprajzi útravaló – fotó: saját kerámiáról *     Furcsa emberfajta a fazekas. Mindig szomjas, mert poros a műhelye. A száraz agyag ugyanis porzik. Át is írhatnánk a mondást, mely szerint “iszik, mint a kefekötő” úgy, hogy iszik, mint [… Tovább]

Vers

Mennyi csend

Jung Zseni képe   Mennyi rajtad a vágy – amit szerettem, bolondultam érte reggel-este, s kitöltötte teljes napomat a vágy, átírt id?t, magam-mutogatást – s fölénk került, akárha másik teste lenne, s nem tör?dne szerelemmel. Azóta itt vagyok ázottan-forró testtel, [… Tovább]

Vers

Betörtem

Betörtem az összes ablakot,a huzat végre mindent megöl.Patakzó karral hallgatok:Szavam hátul – fogam elöl.Gyilkosok közt gyilkos vagyok,egyszer minden forma led?l,egyszer minden versnek vége-minden i-re rakunk pontot-egyszer téged hagynak félbe,pusztulással kéz a kézbenézd hogy ugrálnak a dolgokmessze el a szemed el?l [… Tovább]

Vers

EGY BOLDOGTALAN SÜNNEK

Ejnye-bejnye sün barátom,merre jársz Te… hét-határon?Kopár réten,… bozót szélen,álom lepte holdfény mélyben?Rozsdásb?r? cserzett avarcsillagfényes éjbe takar? Langyos szell? fuvallata,kék ibolyák friss illata,orrocskádat simogatja,tüskéidet borzolgatja.Táncra hív a Nap sugara,táncra-táncra, jobbra-balra…

Vers

TŰZUGRÁS

Holdam mutatom LelkemEgy csepp csodát felettemHarmat lepte t?zrózsátSzivárvány buborékátRebeg? röpke táncátGyöngyház gyöngyök játékátEzüst rázsa hennájátR?t bíbor parazsátArany skófium porát Micsodát egy csöpp csodátMit szemembe rejtettemCsillag t?zgömbbe tettem…

Vers

Bizonytalan

van, amikor kötetben olvasok… nem töltöm fel az egész verset – annyira nem szoros a kapcsolat a két m? között, egyébként is meg kell állnia a saját lábán!   (N. Szilágyi Nórának  – “Hit és hitetlenség mezsgyéje” cím? versére reflektálva) [… Tovább]

Vers

Kulcscsomón kulcsok csörögnek

Kulcscsomón kulcsok csörögnek, a lépcs?ház csendje hideg vas. Lépteid visszhangja benned: dolgozni mész, hogy maradhass. Ha b?nösök vagyunk, b?nünk ugyanaz… Holnap is élni kell. Az álmok gramofonja serceg, t?je törött… Senkit sem érdekel.  

Vers

Nem vita tárgya

  neked csak annyit kell mondani, hogy – ne tovább! s megállsz. nekem hiába, hogy  – megállj! én egyhelyben is járok.   ezeknek elég annyi hogy – Múlt! gyerünk tántorítsd magad a célhoz, engem az emlékezésr?l leszokás mi igazán acéloz. [… Tovább]