Nap: 2010.08.29.

    Eljön majd a nap, mikor senki nem köszön, nézed, ahogy feléd kocog a közöny, lehorgasztott fejjel, kábán közelít, majdnem beléd botlik, rád sem hederít…   Most meg szelíd visszhang koppan köveken, elhal öled tompa zsibogása, lárma veri fel [… Tovább]

Ki vagy te? –    kérdezed,arcodon új evolúciót íraz undorral vegyes révület.Tükröd vagyok–    mondanám,de a tükör nem beszél,meredten nézek farkas-szemet veled,közben mögötted rémmese íródik bennem:te vagyok énés én vagyok te.Megdermedt alakod magambanhordozom,–    anyját a gyermek – felfalom,ha tovább bámulsz.Eggyé válsz velem,foncsorom [… Tovább]

  semmit nem tettem másként mindent másként tettem amikor hátam mögül némán megfigyelnek olykor hátrafordulok már hátra sem nézek semmit nem teszek másként mindent másként teszek   kinek lehet az fontos amit sorra teszek figyelnek vagy figyelmet nem vet rám [… Tovább]

  Magasan, fenn embercsúcsokon, lelkesülés szent tüze lobog. Egy gondolat, sorsölel? hit: megbosszulom Pet?fit, Adyt! Ifjúkori álom volt. Ezért vívtam harcot csönddel – hangokért. Elvonulni csak úgy, nem lehet, holtig szolgálok kétes hírnevet.  

*     Lobogó lángok, testünkre fonódó fény, ma még rád várok, még bennem él a remény, eltűnt utunk, megállok   még csendül a szó, még megdobban a szívünk, az éj álmodó, még a futó gondolat élteti a vágyakat   [… Tovább]