Novella

Csőben

 Ferus bácsi vezénylete alatt, a tábortűzrakásra kiválóan alkalmas bal parton történt az eset. A menedékházhoz vezető hídtól, árral ellentétes irányban, nagyjából száz méterre körbeállva harsogták, hogy „ez a nóta, nóta, nóta körbejár”. Minden nóta eléneklése után másvalaki választott következőt. Erre [… Tovább]

Novella

Világhír!

  Kovácsné ráunt a hétköznapi jólétre. Villájuk kertjében medencéje mellett, a garázst fürkésző szemeivel vette lajstromba értelmetlen életét. Huszonöt év után ezen a tizenhat szobás vityillón, a gyárnak beillő műhelyen, villának beillő nyaralón, hét darab első osztályú kocsin kívül mit [… Tovább]

Vers

játszunk

játszunk… most én mondom nem szeretlek nem is nézek rád a lugas alatti szőlőszemekben bennrekedt a nyár   mosolyogva zuhanok   kapaszkodni fölösleges ma minden pillanat rezzenés fáj   ledobtad álruhád meztelen maradtál  

Vers

Hideg fejjel

Merre halad a világ? A leegyszerűsítés és a lelki elszegényedés felé…*   Nem kell a “lesz”, és nem kell a “majd”, csak az erő kell, ami még hajt, csak a kitartás, dacos konokság, csak a cselekvés, nem az imádság.   [… Tovább]

Vers

Te úgy sajnálj

Te úgy sajnálj, ahogy kitagadott farkas sajnálja a lábát törten gyenge ?zet, ahogy maradók sirathatják alantas könnyebbülésben a bátran elmen?ket.  A sajnálatban is maradj meg hazugnak. Temess, mint gy?lölt törvényük a világok, mocskos lábakon a városok ha futnak, tanuld meg: Olyankor mindig én kiáltok  szörny? szavakat [… Tovább]

Vers

Progressio

Ã?m – megfontam hát els? koszorúmat – szonetteim regélik progressziómat… I.   Izmaimba sorvadt gyengeségem…Kórházi ágyamon fekszem, és szemembenkönnyem sós patakja elönti árterét,s megáradt folyamként hullámzik szerteszét Majd – ágynem?mön végül megpihenve –kis tóvá szelídül tengernyi-kín cseppjeGyógyulásom Napja – hiszem [… Tovább]