Tiszai P Imre : A felejtés gyors sodra /tankák csokorban/

*

 

 

Lobogó lángok,

testünkre fonódó fény,

ma még rád várok,

még bennem él a remény,

eltűnt utunk, megállok

 

még csendül a szó,

még megdobban a szívünk,

az éj álmodó,

még a futó gondolat

élteti a vágyakat

 

ajkad íze még

számon érzem, de félem,

tüze már kiég

és tested nyomát mossa

a felejtés gyors sodra

 

még mozdul kezünk,

ma még összetartozunk

de nincs holnapunk

egymás mellett elmegyünk,

lelkünk halott, temetünk

Legutóbbi módosítás: 2010.08.29. @ 16:45 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén