Vers

Tranzit

  Randevúzunk  egy  füstrágta,  régi  állomáson, hol  az  átutazó  nyomor  pimaszul  kéreget ( tudhattad  te  is:  napvégi  mulatságra  ”lájmol” ) és  ha  elmegy,  ide  többé  nem  vált  retúrjegyet.   Tűzfalrésekre  a  moha  bársonya  ráfonnyadt ( mint  az  erózió  tolvaja )  [… Tovább]

Novella

Csoda Késmárkon

Megtaláltam ezt az üzemzavar törölt írást. – Apádat szegényt megette a bénaszárnyú bagoly – sírta a dadus. Az Úr 1585. évében Késmárkon már hetek óta éhínség dühöngött. Piusz, a templomegér, loholtában nagyot esett az oltár előtt. Pléhbögréje, amit eddig kacska [… Tovább]

vegyes

the hardest

az Üllői úton Kőbánya felé baktatva született a fejemben ez a vers, és nagyon örültem hogy meg bírtam tartani magamban, míg papírt és tollat kerítettem.   Narancs ködlámpák cikáznak a vizes betonon, – A ködlámpa nem sárga, ráadásul kizárólag ködben [… Tovább]

Vers

matekházi

Nullát osztani felesleges,S mióta az érzelmi életem nulla lettNem is igen próbálkozom ilyesmivel,Nem gyötröm magam műveletekkel.mert fájna, bárhogy szorozgatokAz életem is, én is csak nulla vagyokÉs nincsen aki hozzáadna, kivonta magátItthagyta nekem ezt a kövér nullát,Nulla, és mégis létezik,Nulla, és [… Tovább]

Vers

Alex

Olyan teszetoszán ölelt át a fiú,Hogy moccanni se lett volna érdemesMég megijed.Eszembejutott róla egy énekes,Valahol, messze, Amerikában,Ajkain versekkel, gitárral nyakábanS szinte elkönyveltem magambanHogy az amerikai, kalapbanValami rokonságban vanA megszeppent ausztrállal,Aki minden bátorságával,A friss harmat lágyságávalMegint szájoncsókolt.Lehet, hogy előttem még nem [… Tovább]

Vers

…csillagkorom

  Kopogj hármat. Ma üres a ház, csak a dadogó szél járja át, és néha a vékony falakon átfáj valami hiány. Az éjszaka felfalta az álmokat, kezeimben fáradt, megmaradt tegnapok. Ringatom. Csitítom. De most minden mozdulat, hang valami ügyetlen emlékezés. [… Tovább]

Vers

Husángos évek

  Husángos évek ezek. Kulcslyuknyi lett a világ. Kislánykorom ténfereg, mint hontalan vadvirág, nagyra a félelmem nő, asztal alá űz megint. Ott lehetek istennő, gyávaságom rám legyint. Más mossa bennem bűnét,engem szeplőkkel dobál.Görnyed a hátam hétrét,míg sorsom bebugyolál. Hát üss [… Tovább]

Mese

Mákostészta

Enném nyáron,enném télen,reggel is, defőleg délben.Itt a tészta,befalhatnám,kevés lenne?Nem mondhatnám!Olyan kupac,mint egy medve,én csak állokmegdermedve,rászórok egykiló mákot,meghívok egyrozsomákot.Meg is esszükegykettőre,kettéáll afülünk tőle.Mákostésztátde jó enni!Nem volt abbanhiba semmi.Csak egy a gond,jaj, mit tettem!Én már megintéhes lettem! Apa, mi az a rozsomák? [… Tovább]

Vers

Most élj!

saját fotó: horizont   Én mindig tiszteltem az őrülteket, kiknél a félsz könnyként csorog, számukra az idő régen megállt, esetleg ólomlábakon vánszorog. Sokszor a rácsot kívülről rázzák, maguk sem tudják, miért is teszik, a világtól elbújva, biztonságban élni máshol nem [… Tovább]

Vers

Légifolyosók

Kagyerják Attila Tamás alkotása : ” Légifolyosók” 100×70 cm Papír,pasztell     Érzed? Sárga napfényben csontig lüktet a szív, nem szenved, nem akar győzni, csak balzsamként szívmintákat szór szerte szét. Részeink bizsergésébe most mozdulatlan a béke, dallam éled. Tünékeny ibolyaszín [… Tovább]

Vers

Azt hittük egykor

  Azt hittük egykor   nekünk határtalan az ég  csillag-milliárdok raja  a nap a hold is miénk  hol a messzeség kéklőn  ködfoltban aranylik  értünk vet árnyat az éj  ránk borul féltőn  földre lehanyatlik  s nekünk dadog a perc mikor elhagy [… Tovább]

Vers

Felismer-és

    Szem-tükrönvisszaverődőelakadt lélegzet,lágyan nyílónedves ajkak,“mégis” némaság,széttárulkozókarok között,érintés nélkülhozzám csapódóveled hozott szél,belém futókacagás… jöttél.

Vers

Prána-éj

    Sötét az éjszaka. A hold hatalmas hárászkendője beteríti a mennyboltot.  Csak esőszagú bánat riad, és csitul a hiányokban bő előrehaladás. Megállunk, az időt kérve kérjük, pihenje ki magát, vonuljon el terébe a mindenségnek. Vízbe fojtott sellők érzékisége helyett, [… Tovább]

Vers

Tiszatájról…

levél, tiszta lappal   Egyház padlásán, itt élek – ahol hajdan meggyilkoltak. Aznap a szatócshoz mentem, nem kerültem a zsidókat. Torkom szegték. Ünnepük volt? Késük szisszent fültövemig. Föl se fogtam, mit művelnek, s szemük miben gyönyörködik. Fuldokló erőm hamar szállt [… Tovább]