Gáspár Zselyke : Alex

Olyan teszetoszán ölelt át a fiú,
Hogy moccanni se lett volna érdemes
Még megijed.
Eszembejutott róla egy énekes,
Valahol, messze, Amerikában,
Ajkain versekkel, gitárral nyakában
S szinte elkönyveltem magamban
Hogy az amerikai, kalapban
Valami rokonságban van
A megszeppent ausztrállal,
Aki minden bátorságával,
A friss harmat lágyságával
Megint szájoncsókolt.
Lehet, hogy előttem még nem tett ilyet,
Nem csókolta még a száját senkinek,
Most meg, mint aki fél, hogy elrebbenek
A derekamra nyugtatja kezét,
Le nem veszi rólam a szemét,
Úgy csókol újra.
Odakinn hangos, sokféle részegek,
Felsóhajt a kis ausztrál énekes,
Nem tudja, hogy tegye, megfeszül, ellazul.
„Oh my god, it was so fucking wonderful”,
Aztán ölel szorosan egész álló éjjel
Szemében huncut „felnőttvagyok” fénnyel
Másnap meg azt mondja, visszajön, nem hagy itt
Rezdülésein látom hogy elhiszi,
Én meg csak mosolygok, tetszik, hagyom
Hogy nem jön vissza, pontosan tudom,
De hadd gondolja, hogy létezik szerelem
Ezt a hitet magam is annyiszor szenvedem,
S még búcsúzóul megpuszilja a szemhéjamat
A kis ausztrál szüzessége Budapesten maradt.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:55 :: Gáspár Zselyke

Szerző Gáspár Zselyke 4 Írás
Kedves érdeklődők! Köszönöm, hogy itt lehetek. 1993-ban születtem. A sors és a körülmények sajnos nem tették lehetővé hogy egyetemen tanuljak tovább, így dolgozni kezdtem (Az hogy remélhetőleg emellett sikerül elvégeznem levelezőn egy idegenvezetői szakmát, már másik kérdés, és valószínűleg nem is érdekel senkit) Már egész kiskorom óta írok verseket, szövegeket. 8 éves koromban írtam egy regényt (pónikról, mi másról írhatna egy 8 éves lány?) és a Remény rabjai címet adtam neki. Mikor kiderült, hogy ez már létező cím, pedig én annyira büszke vagyok rá, úgy nekikeseredtem, hogy 14 éves koromig nem írtam inkább semmit sem. Aztán újra késztetést éreztem magam a verselésre, és megint írásba fogtam. Szerelemről. Részegégről. Tinédzserkori depresszióról. Pesti éjszakákról. Mi másról írhatna egy lány 14-18 éves koráig? Ebben a témakörben születtek tehát az első versek, és végül ezeket egybegyűjtve jelent meg első (s reméljük nem utolsó) kötetem 2013. dec. 14-én. Kezdetben ezekből, majd a későbbiekben a folyamatosan születők közül szeretnék itt publikálni egy-egy szerintem jobban sikerültet. Mindenkit jó olvasást kívánok! Zselyke