Élménybeszámoló

Barátság határok nélkül

Kilenc évvel ezelőtt még szorgos áruházvezetőként láttam el teendőimet, amikor egy napon bejött az irodámba Sugár Gyuri barátunk. Ő akkor a Napsugár Szabadidősport Egyesület elnöke volt. Vidáman megkérdezte tőlem, hogy elmennék-e vele Törökországba. Elmesélte nekem, hogy a Csiperó nevű nemzetközi [… Tovább]

Monológ

Noé bárkája

  Papírhajó, de mégsem az. Fájdalmaim hordozója. És végre elengedtem. Most nem az én vállamat nyomja. Tulajdonképpen, már csak a semmire nehezedik. A víz tükörsima bársonyhabjait is éppen csak érinti, lebeg rajtuk. Mint egy tündér. Gonosz tündér. Egy olyan meséből, [… Tovább]

Vers

Skizofrénia

    Gyere, súgok neked valamit; te József vagy, s én Máriád, régen feketében jár a hit, nem nyílik más, csak gyászvirág.   Mindennap rendre elvetélek, hiába áldásra áldás, csúfot űz velem a szentlélek, sírgödröt ás csak a csuhás.   [… Tovább]

Humoreszk

Face-buk sztori

Face Feri ma is – mint minden áldott reggel – kinyitotta face fiókját.     Face Feri ma is — mint minden áldott reggel — kinyitotta face fiókját. A korai napfény vidáman kukucskált a szobába a kissé homályos ablakon keresztül, [… Tovább]

Vers

Törvényszerű

Amióta ember az ember, kéz kezet mos, én mégis hadd maradjak piszkos, de csak saját bűneim mocska ragadjon rám, legyen szakadt a ruhám is akár, ha a szívem a helyén dobog, maradjanak nőiesek az idomok, s ne korcsuljon holmi műanyaggá [… Tovább]

Karcolat

A Múzsa

Kép: Seres Sándor: Múzsa   Viktor álmát egy fémes csattanás vágta ketté. Kábán emelte fejét az íróasztalról, arcán a kotta elmosódott hangjegy-nyomaival. A korán kelő madárkák hajnali felelgetése alapján úgy hajnal háromra tippelt. A nyitott ablakon át langyos nyári fuvallat [… Tovább]

Vers

Íme, vagyok

  Ha most néznék szemébe a Végnek, mondaná: Ezek a szemek égnek, és látom benne élt negyven éved. Mint vízben a nap: rétre csillanok.   Fényemben él mindaz, mi gyönyörű, melyeknek talán Isten is örül. Szétszórt és megtalált szerelmek, felvállalt [… Tovább]

vegyes

Múlt sebek

  Feszül néha a múlt sebe rajtam,ha elmém a végtelenbe réved,mert mellém simul mindig-emléked, lélekláng tested hívom a bajban. Olyankor fáj minden maréknyi hús,ám a sosem feledett érzésekátélését hozza el fénylényed,mégsem mossa ki belőlem, mi bús.  Átkos, gyötrő a nélküled-hiány,tudom, még [… Tovább]

Vers

Zárványok

Erőteljes, szigorú csönd ez,recsegő, kivehetetlen gondolatokkal,megválaszolatlan kérdések sora koplaléhes szemük a csendre vetve, erre a makacs, törvény szerinti feleletre. Nem puha hallgatással motoz az est.Karmát az örökzöldek lombján rekedt fészkekbe vájja,s azok jajongva rázzák súlyos fejük,mintha fájna a tél. Vagy [… Tovább]

Vers

Elejtett …

  Elejtettszavakon születő rianások mentén még kapaszkodok,s az eljövő leesésigfélek, nem tudommegélni a megérkezést.Ezer pillanatvarázsa lengi körüla közeli föld-illat gyengekéj-fájdalmát, álcázvamagát létnek,de a törés-előjelhalált ígér. Tűnődöm, vajonmennyi mámor-fuvallatkörülöleléseváratja még az elmúlást, s fogadbetűkre tört eskütaz elejtett szavakból születővégnek …. tűnődöm,s közben már zuhanok.       [… Tovább]

Vers

Idézet

Kit elrejtett előlünk a fukar múlt, mielőtt szent Ignác lett – katona volt. Idézd hát őt, vagy magad – sok gyarló szent – ki, élet-teherrel, már előtted ment. Mindegy mikor élt, múltban, vagy a mában, kit felismerhetsz a lábad nyomában. [… Tovább]

Vers

Reggel

  Álmodtam, türelmed teát főzött.Forró gőze várt,kerti asztal, lábam alatt dér, virág.Sétát hint a tudat,közelben recsegő szarkasiratja nyári bölcsőjét,teám fogy,párát hint kezemreegy korty, lassú íz,élet, ébredés…    

Vers

Egyszer

  Kész a leltár.Dolgok felkerültek a polcra,van, ami lekerült onnan,és olyan is van,minek helye sem volt.Mert az ember gyűjtögetamíg van hely,de akkor is gyűjt, hamár kifogyott,és így lesz minden egyszerkidobott. ———– Vártam valami gondolati összegzést a végére, amit a leltár [… Tovább]

Vers

A vén híd

Korhadó szépségén reccsenő remény…   Korhadó szépségénreccsenő remény.Áthaladt vénségénszázezer szekér.Öleli két partját,vizével dalol,csókolja fák lábát,vad széllel dacol.Bírja még, de roppan,dereka néha fáj.Körötte békaszó,partjára gólya száll.Lomb alatt lelkében,nem is roskatag,haldokló szemében,könnycsepp a patak.  

Vers

Táncos kedvem van ma nékem

Hát akkor kezdjük az új évet egy kis vidám mulatóssal!   Fácántoll díszeleg kalapomba’, Édes babám, érted tettem oda, Érted tettem, néked szól a nóta, Piros pántlikát köss a copfodba ————— A népies hangvétel nálad jó, és igencsak hozzád illő [… Tovább]

Vers

Öregedés

  remeg az éj fuldoklik a hajnal kezem fején duzzad a munka átka ujjaim  között átfolyik az életem magánya   pihenni tér a cél nyilaim hegyei elkoptak rég vágy szunnyad  a párnám szegletén tervek  elvetélve halva születve jönnek a világra [… Tovább]