Vers

Talán

… Körülöttem szelíd álmainkkucorognak,körbeér a csönd. Hidegek a reggelek. Talán ma össze gyűrött vágyainkbóléltető parázs éled. Olykor másképpen látomaz égboltozaton fénylő napot,ilyenkor sekély sodrásbanmilliónyi, ringó virágszirom suttogó hangját hallom. Majd minden maszk lehullik,lélegzeted lélegzetemmel ölelkezik.

Élménybeszámoló

Olaszország és én 1. rész

   Budapest, 2013. december 28. reggel 8 óra   Ülünk az utazási iroda fehér alapon színes körökkel pettyezett buszán, a sofőr melletti oldalon. A rosszul kiválasztott pesti szálloda hidegét lassanként elfeledteti a kellemes meleg. Teletömött csomagjainkat már biztonságban tudjuk, testünk [… Tovább]

Vers

Megalkuvás-kenyér

    Haragszol, de a haragból elég, rohadtul macerás a büszkeség. Rossz útra visz, kínlódás az egész, a félelem, hogy ami vagy, kevés.   A kedvesség aljas-nehéz álarc, rettegés, ha látod, mivé válhatsz. Piros, rafia szatyorba elfér, fél kilónyi megalkuvás-kenyér. [… Tovább]

Novella

Cirkusz, avagy vársánci capriccio

Nagyváradiaknak külön ajánlom!   Püspökiből a hatos villamoson felzötyögök a nagyállomásig. Igazi külvárosi szállítóeszköz volt az, de hogy milyen gyakorisággal járt, már fogalmam sincs. Talán sűrűbben, mint a későbbi, félóránként induló autóbuszok. Az utca egészen hangyabolyszerűnek tűnt, ahhoz képest, amit [… Tovább]

Vers

JÁTÉK(ON KÍVÜL)

Valahogyan el kell majd kezdened ezt averset is; felütni valahol, mint a könyvet,amit csukott szemmel leemelsz a polcról;hagyni, hogy magától kinyíljon, rábökni alegelső szóra, ami szembeötlik, miért,és már olvasni is tovább, hiszen ez az,amit te is tudni szeretnél, hogy miértépül [… Tovább]

Vers

Mintha most látnálak először …

  Mintha most látnálak először,úgy leslek egy bokor mögül.Akár kamaszként a tóban meztelenüllubickoló nőket, kíváncsian, szemérmetlenül.Szinte lebegsz a kertben.Magadba szívod a rózsák illatát,feléd hajlanak az almafák,derekuk roppan a szélben.Kibontott hajad, minttávoli madárcsapat, száll az égen. Szárnyaikra rebbenő,ezüst csillogást fest a [… Tovább]

Vers

Kávé cukorral és hexameterekkel

  Nézd, odakinn még csillagok égnek, s kéklik a hajnal,Ellebeg álma az ősznek, roppan a kéreg a tócsán,Rőt levelek, lásd, kergetik egymást, el sosem érik,Mégse pihen le a szél, jeget és fagyot ont a szivünkre.Hajdani délceg tölgyfák, egykori büszke akácok,Fűrész [… Tovább]

Vers

Az én szívem

  Az én szívem, az én szívem, Virágot bontott a réten, Duna vitte, Tisza hozta, Két karjával körbefonta.   Körbefonta két karjával, Megcsókolta hűs ajkával, Simogatva dúdolt nekem, Dobog benne a szerelem.   Az én szívem egyszer kőből, Egyszer fehér, [… Tovább]

Vers

Őszutó

    Hagyod, hogy melletted feküdjek. Hajadról múló évek havát törlöm. Még nem félek, olyan fehér lettél, mint a nyírfakéreg. Téged féltelek. Hallod? Most is harang szól.   Zárd be az ablakot, magunkra a csendet húzzuk takarónak. Ősszel elvetélem a [… Tovább]

Novella

Gloria in excelsis Deo*

* Dicsőség a magasságban Istennek       Karácsonyi hangverseny a Bazilikában:   A templomot teljesen megtöltötték az emberek, a padok mind megteltek, a lépcsőkön is ültek, meg a földön is, és sokan álldogáltak a falak mellett. Húsvét óta nem [… Tovább]

Vers

Poliphonia

    Ma  éjként  borongós  mézcsillag  szemed, ma  nem  hiszed  nekem  a  holnapod, most  elhúzod  tőlem  a  kezed ’s  a  kedvenc  borod  is  otthagyod a  kopott  kredenc  szélén, honnan  könnyen  leszédül  a  pohár… Intesz;  hogy  hagyjalak  békén: ma  nem  számít  [… Tovább]

Novella

Poénok napja

  Folydogált az öntvény, majd kisvártatva keményre fagyott a gumi. Rugalmas, nyúlós nyakörv és póráz készült belőle. A szent anyag megmutatta lelkét a brigádnak. A kora tavaszi délutánban két pásztor lépeget a nyáj előtt. Hónuk alatt vastag könyvek. A birkák [… Tovább]

Vers

Kontrasztok

(Pro)   Az újság lapján Szemben ült velem Jobb vállát kicsit felvonta Így épp hogy Befért a képbe És élni kezdett A gondolat Mert itthon voltunk És kedvesek voltak Egymásnak álmaink   (Kontra)   A „szabad ember” Mindig mozdulna Számára [… Tovább]

Vers

Veled hiszem

    Készülődnek a csillagok, felveszik flitterruhájuk, kifutón mennyi sziluett, pulzáló kis éji bábuk.   Csendre áll rajtam az idő. mint templomban a feszület, bennem is csírázik egy kép, egyszer én is csillag leszek.   Táguljon hozzád a tér, az [… Tovább]