Vers

Íriszembe fodrozott

    Úgy feslik le rólam az óév,  mint kormos fáról leszakadó cirádás levél. Tükrömben lobog íriszembe fodrozott remény, s mint tűzben sziszegő szemét, pipacslánggal ég.   Millió filmkocka visszavetülés. Én vagyok mind, sejtjeimbe  kódolt újjászületés.   Összekoccannak a sorsok, [… Tovább]

Vers

Boszorkányüldözés

    Tündértollak  jele  kell  igazi  varázslathoz  ( mindenhatók  sokat  tulajdonítanak  a  radírnak ),  egy  új  hiedelem  mindig  nagyobb  bajt  hoz,  míg  megtörtént  valót  csak  eltitkoltan  írnak.    A  néhai  küzdők  mára  mesehősökké   lettek,  kik  még  tudták,  háborúban  sem  a   [… Tovább]

Vers

Ébredés

  Hajnali lódobogás,szürke nyerítések tajtékja ébreszt, vérbe borul a távol, nyújtózik az ég, rojtos felhők közé teknőt váj egy felcsapódó vércse,tollait füröszti,zsákmányt kutat, köröz a táguló térben.   Dallamok nyílnak, rejtett égi csapok, egymást ölelik a fényzuhatagok.   Itt benn csendben [… Tovább]

Vers

Csendjeimben csitulok

…     Életemártatlanul hömpölyög,majd vadul morajlik,s magával sodor. Szeretsz s szeretlek,ködfátylával érintesz, érintelek. Ringat a két kezed,meztelen némaság,időtlen szerelem… Zuhanok, csendjeimben csitulok, félek idebent, én Istenem…

Vers

LÉGTÉR

Mióta gondolod, hogy nem érdemes.Annyid van, amennyit birtokolni bírsz.Ingatag-stabil társ – ne adjon senki biztonságot.Nem üzemszerű, hiába hívnak föl szeretniszenvedéstelen jézusok.   Mióta gondolod, hogy nem érdemes.Mégis, gyerekes tisztán amíg tudtad,majd erőltetett hedonistán,megöklendezted a húst.Apád és apád apja disznót vágtak [… Tovább]

Vers

Idő

  Beszélgetéseim magammal rejtik a jelen ritmusát, fénytelen, kusza álmok kúsznak, halkul a lélek – nincs tovább.   Madarak hada viszi az időt, puha, végtelen fátyol az ég, szél susog, napmeleg vágyak ringnak- ringatnak, mintha álmodnék.   Mintha álmodnék, és [… Tovább]