Nagy L Éva : Öregedés

2014.01.05. Nagy L Éva Vers 13
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

remeg az éj

fuldoklik a hajnal

kezem fején duzzad

a munka átka

ujjaim  között átfolyik

az életem magánya

 

pihenni tér a cél

nyilaim hegyei

elkoptak rég

vágy szunnyad 

a párnám szegletén

tervek  elvetélve

halva születve

jönnek a világra

öregség feszül

a szobám falára

 

Legutóbbi módosítás: 2014.01.05. @ 08:31 :: Nagy L Éva
Szerző Nagy L Éva 67 Írás
beköszöntő kip-kop megjöttem köztetek vagyok talán ha mást nem is egy verssort hagyok ’54-ben születtem a sors fekete árnya sikoltott felettem éltem életem fénnyel és árnnyal küszködöm ma is e cudar világgal mióta ősz szitált sokkal bölcsebb lettem tudom hogy mi fontos mit kell ma már tennem szeretni az embert nagy- nagy tisztelettel örömet szerezni mindezt tiszta szívvel poéták Ti jóságarcú társak fogadjatok be hát Isten oltalmával