Zajácz Edina : Husángos évek

 

Husángos évek ezek.
Kulcslyuknyi lett a világ.
Kislánykorom ténfereg,
mint hontalan vadvirág,

nagyra a félelmem nő,
asztal alá űz megint.
Ott lehetek istennő,
gyávaságom rám legyint.

Más mossa bennem bűnét,
engem szeplőkkel dobál.
Görnyed a hátam hétrét,
míg sorsom bebugyolál.

Hát üss nagyobbat rajtam!
Csak hagyd, hogy érintselek
kulcslyuknyi alkonyatban.
Husángos évek ezek.

Legutóbbi módosítás: 2014.01.18. @ 13:00 :: Zajácz Edina
Szerző Zajácz Edina 201 Írás
1975. november 22-én születtem Nyíregyházán. Végzettségemet tekintve általános ápoló és asszisztens vagyok. Apai nagyapám rokonságába tartozott Váci Mihály költő, az ő és Ady Endre költészete példa számomra. A vers szeretete végigkísérte gyermekkoromat, késztetést az írásra először tizenévesen éreztem. Ekkor még nem tudtam, de azóta igen, hogy a versírás művészet, feladat, amelyet hittel, tisztelettel és alázattal kell végezni. 2010-től a Poet amatőr költők oldalán publikálom verseimet, közülük néhány válogatás antológiákban jelent meg, illetve pályázatokon volt eredményes. Írásaimmal számos irodalmi portálon találkozhat a kedves olvasó. 2016-ban irodalmi munkásságomért Verő László díjat kaptam, ugyanebben az évben megjelent Csöndmadár c. kötetem és a Ratkó József Irodalmi Kör egyik alapító tagja vagyok. Igyekszem megtalálni és megmutatni írásaimon keresztül a magam arcát, az általam képviselt értékeket. Teszem mindezt úgy, hogy közben saját sorsomat és legbensőbb énemet tárom az olvasó elé. Két gyönyörű fiam van, szárnyaszegett angyalként kaptam a földi létbe Márkot, akinek ápolása kitölti napjaim huszonnégy óráját, Levi pedig színesre festi azokat.