Vers

Tornacip?sen

  egy tornacip? amilyet 68-ban hordtunk (tudom te is ismered) lábamról állandóan rám nevetett fekete vászon fehér gumiszegéllyel boka zoknit hordtam hozzá farmer szoknyás lófarkas lány   csodás világot éltünk boldogan és gyáván szerettünk táncoltunk énekeltünk   szánkra vettük a [… Tovább]

Vers

Nem

    Hívsz, kezed nyújtod felém, vársz, de én elgondolkodva fogadom. Szám szegletében csepp mosoly bujkál – azok a gyönyörű napok! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Eltűntek a csillagok, kiürült kristály pohár – a varázsitalos. Diónyi kis parázs nem ad testet elborító forróságot. Töprengek: [… Tovább]

Vers

víziók

az éj sötét pillantása alattátkot ásító kirakatablakutcák olajb?zös leheleténhajléktalan kutya zörög szegényszök?kutak zöld mélyére meghalni jár a holdaz égbe kapaszkodó fákra kúszó városonkörbe leng? ködlepelrojtjaival csend neszelközöny szivárog a kövek                                repedéseib?l…. csak vágyad rohan – át a piroson –autók fénykardjaival [… Tovább]

Vers

Nóra

József Attila: Flóra c. versének parafrázisa.   1. Hexameterek   A hajnal fényével mosolyognak bent az akácfák, Kacéran nyújtják ágaikat a telt Nap közelébe, Foszló kerítés dédelgeti a bimbós, kusza hajtást, Mellettem a dús lombok egyik fürge dalnoka ébred, Csak [… Tovább]

Elbeszélés

A fiatal férfi meséje

eredetileg angolul készített írásom magyar változata          Volt egyszer egy fiatal férfi, a harmincas éveiben járt. Egy kis faluban élt, egyedül. Nem szerette más emberek társaságát, ezért inkább sok kutyát, macskát és galambot tartott. Simon – mert így hívták a férfit [… Tovább]

Vers

LAOKOON 2010

Tisztelgés egyben a Nagynak, Erdély szülöttének.   A gyermek rugdalódzó. Apja vagdalódzó. Anyja? Álmodozó. És ?? ? mi lesz?   Megéri még az egyszer-ünnepet? Jár majd rendesen iskolába? Lesz-e pénzünk ruhára? Hitetlen lesz, vagy istenes? Akad-e benne készség? Átöröklött, szerzett, [… Tovább]

Vers

FÁNK

Nem új, csak újracukroztam! 🙂   Fánkot sütött nagyanyó Szalagos a széle Porcukros a teteje Jó puha a béle.   Feltornyozva ül a fánk Egy szép kerek tálon Sokat sütött nagyanyó Van vagy tizenhárom.   Én megeszek kilencet Neked marad [… Tovább]

Vers

18

1. Hosszú az út mögöttem.Lábam térdig sárban tapod.Por lepett el lelkemig.Hajam tépi bogáncsoscsillagrengeteg.Hosszú az út el?ttem.     2. Mi, mi vagyok én?!Idegen vadonba szakadt, hideg-szem?állat. Görcs-szív?.Lázas. Darabka riadtmagány az étkem.Rémiszt tér-id?iszonyat.Pondróként vágyh?sége lapul bennem,ólomlábú, kies évekjönnek felém. Oly szívesen [… Tovább]

Vers

A csend ölel

*   A csend vonz, ölel magához, bennem létezik.   Éltem – s e vétkem – megölt. A csönd átfon, kitölt. Nyugalmat teremt, féltőn temet.   Ne szólj, már nem kell! Könyörgök ne ébressz fel! Hagyj pihenni, hagyj megnyugodni! Ne [… Tovább]

Novella

Forró nyár

Lehajtott fejjel ülnek, kezükben egy-egy üveg sör.   Lehajtott fejjel ülnek, kezükben egy-egy üveg sör. A fiatalabb – van negyven is -, szájához emeli az üveget, de egy pillanatra mozdulatlanságba merevedik, és az üveget még mindig a szája elé tartva [… Tovább]

Vers

Jégvirágos napfelkelte

  Virrad. Jégvirágos napfelkelte ébreszt, Fekete-körösi gyalogséta dermeszt. Hótaposó csizmám mérföldjáró, ócska, vékony húron peng a Körös citerája. A mályvádi erdő hóággal integet, a szél jégfésűvel borzolja a telet. A távolban, mint egy mozdulatlan szobor, búzavetést dézsmál megriadt őzbakom. Zizzen [… Tovább]

Novella

AZ UTOLSÓ SORAKOZÓ

*        Egy földhányás mellett volt az utolsó sorakozó. Előtte két, vagy talán három hónappal, egy esős téli napon dugóban araszoló autóból kiáltott rám valaki Haifán. Félreállt és egy ismerősnek tűnő alak szállt ki belőle, valaki, akin minden [… Tovább]

Elbeszélés

Arcmás – 11. rész

    Ted üres kézzel jött fel. Mindannyian meglep?dtek, mert Kim higgadtabban fogadta a vártnál. Nem tudták mire vélni. Ült a fedélzeten, nézte a víz fodrozódását a hajó után. Nem szólt senkihez, csak ült csendben, s Ted arra gondolt, hogy [… Tovább]

Vers

Apokalipszis most

      Nincs még elég a tankok mosolyából A hernyótalpakon sikoltó félelemből Golyókon süvítő halálból Szögesdrót ketrecekből Térdre rogyó templomokból A romok halmazából   Nem elég a győzelem A fanatizmusról lerobbantott tudatot Pacifikálni kell Lehetőleg olcsón Kis veszteséggel   [… Tovább]

Vers

tvenöt éve látom

  fagy folyik az ágakon——– most vagy fagy, vagy olvadás… torokban sóhajt egy sikoly————-ua: vagy sóhajtás, vagy sikoly (legfeljebb sóhajjá szelídül a sikoly) hozzád hajol az orvos felsírok   duzzadó melleden parányi kezem magzatvíz mosta édes ritmusra mozog a csepp-száj [… Tovább]

Vers

Semmiség

megsimogatnám a hajadvilágok röppennének ki az ujjaim közülfürge álmok ébrednének perg? hajtövekbenaz égbe kúsznának egy furcsa ködbenoda, ahol lapos kövekre a Hold-angyal éppen leült megsimogatnám a hajadremeg? könnycsepp hullna a porbaegy részéb?l harmat lennemás részéb?l csillag volnaharmadát az éj megennénegyedét [… Tovább]

Humor

ide-oda

nem volt ott már élve cserelegföljebb, ha halva csora;bementem a b?röz?be,szétnéztem a sorozóban,betett nekem rum aroma:a söröz?be mentem be,a borozóban néztem szét nem volt ott már halvacsora, legföljebb, ha élve csere.

Vers

Tortúra

    Abalébe csobbant hurkalánc mély egzisztenciát keres, így hiszem, míg a forrásban lassan kavargatom, ti meg ne erőlködjetek, én úgyis színparaszt vagyok, az én ólamban disznó sosem fogta még a kést.