Nap: 2010.02.06.

    Hívsz, kezed nyújtod felém, vársz, de én elgondolkodva fogadom. Szám szegletében csepp mosoly bujkál – azok a gyönyörű napok! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Eltűntek a csillagok, kiürült kristály pohár – a varázsitalos. Diónyi kis parázs nem ad testet elborító forróságot. Töprengek: [… Tovább]

(1) (Arany: Kertben) (2) (Vörösmarty: Csongor és Tünde; Éj. V.) (3) (Vörösmarty: Az emberek) (4) (Vörösmarty: Az emberek) (5) (Arany: Kertben) (6)(Vörösmarty: Mit csinálunk?) (7)(Reviczky: Magamról) Kertben (1)Az ember felj?, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne t?krözik. (2) …sárkányfog vetemény, [… Tovább]

az éj sötét pillantása alattátkot ásító kirakatablakutcák olajb?zös leheleténhajléktalan kutya zörög szegényszök?kutak zöld mélyére meghalni jár a holdaz égbe kapaszkodó fákra kúszó városonkörbe leng? ködlepelrojtjaival csend neszelközöny szivárog a kövek                                repedéseib?l…. csak vágyad rohan – át a piroson –autók fénykardjaival [… Tovább]

cigicsikken szunnyadó parázs járdán alvó szegény savószagú kapualjban vénát vág a remény

József Attila: Flóra c. versének parafrázisa.   1. Hexameterek   A hajnal fényével mosolyognak bent az akácfák, Kacéran nyújtják ágaikat a telt Nap közelébe, Foszló kerítés dédelgeti a bimbós, kusza hajtást, Mellettem a dús lombok egyik fürge dalnoka ébred, Csak [… Tovább]

Életérzés?! Keringek vakon keresem a rést, ami virágot hint rám fölöttem ébenfa ég holdig ér a fénysötét.   Mocsár Gáborné Fehérvári Judit

Tisztelgés egyben a Nagynak, Erdély szülöttének.   A gyermek rugdalódzó. Apja vagdalódzó. Anyja? Álmodozó. És ?? ? mi lesz?   Megéri még az egyszer-ünnepet? Jár majd rendesen iskolába? Lesz-e pénzünk ruhára? Hitetlen lesz, vagy istenes? Akad-e benne készség? Átöröklött, szerzett, [… Tovább]

Nem új, csak újracukroztam! 🙂   Fánkot sütött nagyanyó Szalagos a széle Porcukros a teteje Jó puha a béle.   Feltornyozva ül a fánk Egy szép kerek tálon Sokat sütött nagyanyó Van vagy tizenhárom.   Én megeszek kilencet Neked marad [… Tovább]

1. Hosszú az út mögöttem.Lábam térdig sárban tapod.Por lepett el lelkemig.Hajam tépi bogáncsoscsillagrengeteg.Hosszú az út el?ttem.     2. Mi, mi vagyok én?!Idegen vadonba szakadt, hideg-szem?állat. Görcs-szív?.Lázas. Darabka riadtmagány az étkem.Rémiszt tér-id?iszonyat.Pondróként vágyh?sége lapul bennem,ólomlábú, kies évekjönnek felém. Oly szívesen [… Tovább]

*   A csend vonz, ölel magához, bennem létezik.   Éltem – s e vétkem – megölt. A csönd átfon, kitölt. Nyugalmat teremt, féltőn temet.   Ne szólj, már nem kell! Könyörgök ne ébressz fel! Hagyj pihenni, hagyj megnyugodni! Ne [… Tovább]

“Élni akarsz, ne az éveket becsüld, a pillanatot…”                                                   (Démokritosz)     Nem számvetésért várat még [… Tovább]

  Virrad. Jégvirágos napfelkelte ébreszt, Fekete-körösi gyalogséta dermeszt. Hótaposó csizmám mérföldjáró, ócska, vékony húron peng a Körös citerája. A mályvádi erdő hóággal integet, a szél jégfésűvel borzolja a telet. A távolban, mint egy mozdulatlan szobor, búzavetést dézsmál megriadt őzbakom. Zizzen [… Tovább]

      Nincs még elég a tankok mosolyából A hernyótalpakon sikoltó félelemből Golyókon süvítő halálból Szögesdrót ketrecekből Térdre rogyó templomokból A romok halmazából   Nem elég a győzelem A fanatizmusról lerobbantott tudatot Pacifikálni kell Lehetőleg olcsón Kis veszteséggel   [… Tovább]

  fagy folyik az ágakon——– most vagy fagy, vagy olvadás… torokban sóhajt egy sikoly————-ua: vagy sóhajtás, vagy sikoly (legfeljebb sóhajjá szelídül a sikoly) hozzád hajol az orvos felsírok   duzzadó melleden parányi kezem magzatvíz mosta édes ritmusra mozog a csepp-száj [… Tovább]

megsimogatnám a hajadvilágok röppennének ki az ujjaim közülfürge álmok ébrednének perg? hajtövekbenaz égbe kúsznának egy furcsa ködbenoda, ahol lapos kövekre a Hold-angyal éppen leült megsimogatnám a hajadremeg? könnycsepp hullna a porbaegy részéb?l harmat lennemás részéb?l csillag volnaharmadát az éj megennénegyedét [… Tovább]

    Abalébe csobbant hurkalánc mély egzisztenciát keres, így hiszem, míg a forrásban lassan kavargatom, ti meg ne erőlködjetek, én úgyis színparaszt vagyok, az én ólamban disznó sosem fogta még a kést.