Kavyamitra Maróti György : Indul az Időgép (1.)

Tessék, tessék! Csak bátran, csak katonásan beszállni!
Indul az Időgép.
Az a helyzet, hogy kamaszkorom óta igazából a história tudományához mindig a rejtett, a nem fősodorban lévő vonzott igazán, és – remélem – mások is vannak így kívülem.
Értsétek ezt úgy, hogy a körbenézés, kitekintés mindig fontosabb volt számomra, mint a lineáris, szemellenzős előrecsörtetés.
Jobban érdekelt példának okáért, hogy mi volt a helyzet Frankföldön mikor az ősi magyarok etilküzüben lófráltak, de mindjárt látni fogjátok, hogy még ennél is „alacsonyabbrendű” problémák termékenyítették fura fantáziámat.
Kezdetnek rögvest idetennék néhány tételmondatot próbaképpen, aztán majd meglátjuk.

Ady Endre egy-egy nagy átmulatott éjszaka után másnapi heves fejfájását és gyomrának ideges remegését legszívesebben coca-colával gyógykezelte.

Napóleon a waterlooi csata előtti napon hőlégballonról – mondhatni madártávlatból – megszemlélte az angolok harci állásait: mégis vesztesen távozott másnap.

Kung-fu Ce (Konfuciusz) és Sziddhártha Gautama Shákyamuni, a Buddha, Pátaliputrában találkoztak, és alaposan meghánytak-vetettek néhány alapvető kérdést.

Gustave Flaubert kivette az írógépből a Bovaryné imént elkészült oldalát, és új, tiszta lapot főzött a gépbe.

Vajda János, magyar költő, egyszerű levi’s farmerjében kilépett a nyugati indóházból, ott villamosra szállt, hogy a Király utcában lévő szerkesztőségbe utazzon.

Hunyadi Mátyás barátjának, Lorenzo Medicinek tanácsára a visegrádi palota bővítése során meghívta Leonardo da Vincit, hogy készítsen a palota termeiben néhány freskót vagy szekkót.

Ne!
Teljesen fölösleges T. Olvasó a telefonhoz kapkodni; nincs szükségem megbízható ápolóra, nem őrültem meg, agyam nem meszesedik. (A legutóbbi urh- és ct-vizsgálatok szerint legalább is: nem.)
Kerüljünk csak beljebb!

John Stith Pemberton – aki mellesleg gyógyszerész, patikárius volt –  1884-ben kikutyult egy borból és coca-cserje főzetéből készült italt, majd a sikeren fölbuzdulva hamarosan nekiállt, hogy az alkoholmentes változatot is elkészítse.
Az első palack coca-colát 1886. május nyolcadikán adták el az atlantai Jacob’s Pharmacy gyógyszertárban.
Ettől tehát Ady bátran ihatott volna, hisz 1877 – 1919. között élt. (Persze nem ivott, de tény: létezett a coca-cola nagy költőnk életében. Furi, nem?)

Napóleon persze sosem ült hőlégballonon, ámde ülhetett volna, de még mennyire! Ugyanis 1783. szeptember kilencedikén XVI. Lajos francia király és felesége, Marie Antoinette jelenlétében egy tyúkkal, egy kacsával meg egy birkával a kosarában startolt a Montgolfier testvérek léggömbje; nyolc percet töltött a levegőben, és a felszállóhelytől két kilométerre ért földet.
A waterlooi nagy ruhát pedig 1815-ben kapta Napóleon.

A két nagy bölcs, a Buddha és Kung-fu Ce persze nem találkoztak, pláne nem Indiában: a kínai Mester igen nehezen volt kedvenc patakpartja mell?l elmozdítható; ámde lazán létrejöhetett volna ez a fantasztikus szümpozión, lévén, hogy a Buddha a mi id?számításunk el?tti 553. éveben született és 483-ban tért a parinirvánába, Kun-fu pedig 551-ben született és 479-ben halt meg.

1866. december 18-án Peter Mitterhoffer svájci föltaláló jóvoltából megszületett a „merániai modell” névre keresztelt els? írógép. Gustave Flaubert 1827 és 1880 között élt, vagyis akár használhatta volna az írógépet. Nem használta persze, dehogy használta!

A drága Vajda Jánossal sem voltam tiszteletlen, hogy is lettem volna, mikor egyike a nagy kedveltjeimnek. Ám a tény az tény: Vajda János 1897-ben halt meg, a levi’s-szel meg a következ? a helyzet: 1847-ben egy bajorországi zsidó család 18 éves sarja, Levi, apja halála után úgy döntött, Amerikában próbál szerencsét. Ott aztán rendkívül erős szöveteket gyártó műhelyt alapított, és a továbbiakban e szövettel kereskedett.
Az általunk farmernek nevezett első nadrágot egy favágó megrendelésére Jacob Davis mester készítette 1870-ben, és az ehhez szükséges szövetet Levi Strausstól rendelte meg San Franciscóból.
Ami pedig az els? villamosjáratot illeti: a Nyugati Indóház és a Király utca között 1887-ben indult meg.

Mármost: vagy sosem történt ez a meghívás vagy a vincibéli Mester nem vett róla tudomást, ami tény: Leonardo nem dolgozott Visegrádon Mátyás alatt. (Vagy dolgozott, de Ismeretlen Mesterként. Hisz nem is rég tudtuk csak meg, hogy imádott Botticellim viszont tényleg festett Esztergomban. Talán.)
Mindenesetre Lorenzo de’ Medici – a Magnifico -, Hunyadi Mátyás és Leonardo da Vinci tényleg egy korban éltek.

– folytatódik: talán –

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.