Vers

záróakkordok

  a harmónia eszköze a ritmus. valahol hallottam ezt a dalt. már nem emlékszem hol. vagyis emlékszem. de lényegtelen. vagyis nem lényegtelen. csak most nem fontos. a kör nem háromszázhatvan fokos, ahogy évszázadokon át hitték, hanem négyszázkilencven. a hétfokú hangskála [… Tovább]

Vers

Próba

    Osztozzunk egymás gyűlölésében, kettőnk közé szorult közöny a miénk. Bűnünk csak a bűnhődés legyen; elítéllek, hajts már végre engem!

Vers

Szavakban bújdosó

                              Montázs K?m?ves Klára                              legújabb verseib?l Igazán megfegyelmezhetné a szemeit, Itt ez az ünnep, mi szép, csuda fényes,Lét nélküli évek – csodaszülemények…Önmagam ringatom majd feledésbe. Amit csak látott aznap, este elmesélte,Milyen is volt lent a földön élni.Sarjadó remények – ismeretlen [… Tovább]

Hírek

Rát Mátyás hírmondója

Az els? magyar nyelv? újság – a Magyar Hírmondó ââ?¬â?? megjelentet?je: Rát Mátyás evangélikus lelkész.   Kétszáz éve, 1810. február 5-én halt meg Rát Mátyás evangélikus lelkész, az els? magyar nyelv? újság szerkeszt?je. A Magyar Hírmondót Rát szinte teljes egészében [… Tovább]

Vers

van, ki este…

van, ki este üres tányérral alszik kinek új gonddal vemhes minden hajnal szemükben a bánat nem hal meg a könnyel nem vonul el nyáresti zivatarral   reményük tompa, fájó korgás holnapjuk piszkos vacka a priccsen a nyomor repedéseib?l lelkükre lát [… Tovább]

Vers

Halva csorák!

Szerényen, emlékezve Berda Józsefre.   Szakácskönyv kultúra. Ebben élünk. Irodalmi mustra, kiben mi rotyog, Teszünk –e padlizsánt télen lecsóhoz.   Az éhes has haszna papírra vetve. Vacsoravendég leszel, csak eressz be! F?zünk neked! S?t! Sütünk halat! Reklám se kell, adná [… Tovább]

Vers

Mindenkinek fáj

de hiába, hiába leheltem csodát, ajkad hős patakból fakad,*   Mindenkinek fáj a magány ölelése, sarkamról lepergett a múlt mohó emléke, ami tovább kísért, úgy rendíthetetlen maradt, elszáradt, repedt földtalány, sáros, könnyes, hasztalan szavak. Kezem a szélbe hajtom, tekintetem lopott, [… Tovább]

Humor

A m?vész els? randevúja

Illusztráció: Pablo Picasso – Friendship    Színhely: A spanyolországi LA Coruna halpiaca 1894 augusztus 2. vasárnap délután 3 óra   A tér teljesen üres, az eladatlan halak tetemét?l elképeszt? a b?z. A piac sarkán egy fiatal lány várakozik. A távolban [… Tovább]

Vers

Az utolsó sorok

Egy levél volt csupán kézlegyintésnyire az örökkévalótól kézroppanásnyira a kézt?l mégis messze repítve gondolat keresztjét, a vágy legnagyobbikát. Szorítás alatt a papír kihullt tintamorzsák szerte az alatta feszül? asztalon, ágyvégbe kih?lt kékfest? ruhád zárósorok szétesett darabjai..

Vers

(ex tacitó)

már csak azokkal vitázom kik nem köszönnek vissza   enyém az első meg az utolsó szó még se igaz   a kézenfekvő premissza   már mindent eltűrök és mindent eltűrnek nyakamba vett eb pórázon nyomomban járok s lábaimhoz szelídülök

Vers

Mikor a csendet hallgatod

Éjszakai homály ködébenmegcsillanva úsznak a kavargó porszemek.Lopott fényfoszlányokon siklanak,akár egy elmúlt szép nyár epizódjai. Miért csak az elmúlt tud igazánszép lenni?Mert magában hordja a vissza nem tér?t,az elt?n?t és megismételhetetlent?A már nem tapasztalható tesziszépségében maradandóvá? Makacsul,nem eresztve mi egyszer miénk [… Tovább]

Vers

Kolompoló

    Nem is emlékszem, hány éve már, rejtőztél el fák mögött, követtél utcákon át. Ha jól emlékszem, árnyéknak neveztelek, rosszul tettem, mert az a részem, de te csak loptad a teret. Akkor még fogalmam sem volt arról, mélyre szívod [… Tovább]

Vers

Mezítelen

                                                               Előbb a mezítelen térdek,                                                              a mezítelen combközép,                                                              amit szabadon hagy a szoknya,                                                              a mezítelen nyak, a mezítelen vállak,                                                              majd a mezítelen keblek páros mosolya,                                                              aztán a mezítelen csípő kitárulkozása,                                                              később egy mezítelen gesztus                                                              végül [… Tovább]

Mese

Kamilla hóembere

Hej, ki ez a hetyke legény,fazékkalappal a fején?A két szeme széndarab,dehogy mérges! Nem harap! Pofikája, mint a hó:netalántán hóból való?A ruhája is hófehér,és egész le, a földig ér. Gomblyuk, bizony egy sincs rajta,a gombokat ki varrhatta?Meglehet, hogy a Papigombolgatta be [… Tovább]

Vers

Hótakarodó

    A horhosokban ott ül még a hó Félálom – mintha magában beszélne A táj, kihallik halk zsolozsma-szó. Alszik, de álmában dologra kélve.   Tudom, hogy filmet lát, feltündökölt Emlék-diát a macskalépt? nyárról Kacag, s egy hóvirágban nyelvet ölt [… Tovább]

Vers

Karnevál

Ruhám, arcom lisztbe mártom,s én leszek a Karneválonegyike azon sokaknak,kikre jelmezt nem szabathatszegénység okán – csupán a tény –Így is érhet talmi fény!Pompa nélkül, ám szeretve életem,s a gazdagok szemébelisztporos tekintetem vetem…

Vers

Csak lágyan

Szikrákat szegez égre az éjfél,gyökerekben botlik az árny,a hold kúszik lassan – nézd:örömtüzekt?l fényl? ezüsttál. Kósza gondolatok bújnak bokrok alján,semmi se moccan, az id? kivár –– h?s tenyerén viszi lelkem az álom,lágyan simít, és óva vigyáz.