Fordítás

John Updike: Telefonpóznák

illusztráció: Basch Arnold: Telefonpóznák 1932 Telefonpóznák (Telephone Poles)      Régóta velünk vannak már. Túlélik majd a szilfákat. Fákat vizslató szemeink, mint durva rostán a gabonaszemek, úgy szaladnak rajtuk át. Összemosódnak a kisvárosi utcák mentén, Akár a puszta mitológiába tévedt [… Tovább]

Mese

Bárányka

Bari (: Báránykának oly szép puha,Göndör sz?re, hogy már csoda.Van két füle s egy farka,Szép barinak még négy lába.   A barinak szép a sz?re, Mindegyiknek egy az ?re. Kutyuska is vigyáz rájuk, Ne szaladjon szét a nyájuk.

Novella

Korkép

Kortünet…*     A bérház a régi munkásnegyedben állt. A valamikor méltóságteljes lépcsőház és gang mára megkopott, hozzáöregedett a benne élő elgyötört emberekhez. Az egyszoba–konyhás lakások ablakai hunyorogva világítanak a novemberi szürkületbe. A Tomoriék lakása egy a sok közül, a [… Tovább]

Vers

Ami fontos nekem

Ami fontos nekem,——————–nekem Hogy a boldogság enyém legyen,——————————————-legyen Hogy érezzem a napsütést szívemen, Hogy tiszta leveg? legyen lelkemen.   Ami fontos nekem,——————-nekem Hogy folyton-folyvást a jót tegyem, Hogy szolgájának fogadjon az én Istenem. Hogy segítsek annak aki kér, S annak, [… Tovább]

Vers

Leállósáv

    Talán a fák is fájják a telet, poshadó, korhadt, vén avar felett hajlanak halkan haldokló hóra, elnéptelenedett utcák szegélyén hátradőlve, ringatózva.   Az enyészet hasonló, pecsétje álnok, fehér égfoszlányok pelyhet hintenek, mégis kilóg a szemét,   – kéne [… Tovább]

Egyéb

A váltás

Ezt a kis szösszenetet jó tíz éve írtam, az ezredfordulóra. *       A szobában, nyikorgó ócska széken megfáradt öregember üldögélt. Néha elbóbiskolt, majd felriadt, és lopva tekintett a lassan múló időre. Boros- és pezsgősüveg az asztalon, mellette pesszimista-optimista [… Tovább]

Vers

Tél-virág

Gyönge bár, de hajthatatlanKonok, fehér fejét kidugja bátranHó alatt a teste még, de tudva tudja –Tavasz közelg’, és ?, ki megmutatjaakkor is, ha eltapossa zöldül? hitét a tél –Benne már az új tavasznak álma él!

Elbeszélés

Arcmás – 7. rész

  Visszament Kimhez. Leült mellé, és kezébe vette a kezét. Lázas, meleg volt a kis kéz és er?tlen. Mark szíve belesajdult. Nézte a lányt. Kissé gyorsabban lélegzett, de a szívritmusa már nem volt annyira gyors. Megmozdult a szája s ? [… Tovább]

Vers

Árnyékot nem vetek

Árnyékot nem vetek,hullámot nem verek,mában még létezem,jussomat kikérem,semmit sem teremtek,mindent csak temetek,hullámot nem verek,árnyékot nem vetek. ———————————————— Imre, a következ? tanácsokat találom megszívlelend?nek:  Kerüld a szóismétléseket és szintaktikai konstrukciók okozta szándékolatlan monotóniát. Írj gazdaságosan.  Húzz ki minden redundanciát és kett?zést.  A [… Tovább]

Humor

Hódításaim, lódításaim

(avagy: Valóban a jó szex a hosszú élet titka?)*       A gályázást megunva, még jó félórával a munkaidő letelte előtt éppen kireppenni készültem a fészekből, már a terjedelmes irodaház földszinti caféjában törtem a fejem, hogy hová-merre-kihez-mihez, mikor Kocácska, [… Tovább]

Vers

Az emlékezetr?l

Azt mondják elhunytakor nem hal meg akit ?riz az emlékezet,   Akire gondolunk, akir?l tudta nélkül álmodunk az él.   Ennek értelmében képtelen jelenléte folytatódik tehát ott, ahol nem volt, ahol nincs és ahol nem lesz soha.

Vers

14. STÁCIÓ

* Építs falat  múlandóságomra  közönyből, felejtésből,  eldobott szerelemből,  keserű álmokból,  tűnő vágyakból.  S ültess mellé egy virágot,  hogy lássam mindig mosolyod,  lássam szép szemed csillogását,  éljem a végtelenben  szerelmünk temetett álmát,  álmodjam rólad,  míg a véget nem érő idő  lebontja [… Tovább]

Elbeszélés

Emese II. rész

– Asszonyom, van valami váltanivalója? *     Amikor a vonat beérkezett a Nyugati téri pályaudvarra és lassan megállt, még nem volt tudatában sem Róza mama, sem Emese, hogy hol várják őket a gyerekek. Mindenki megindult lefele a kocsikról, de [… Tovább]

Vers

Számkivetett terek

  Álombolygókon bolyongok éjszakánként, hiányból épített meg nem szűnő utaknak vándora vagyok, legalább négycsillagosak a helyek, ahová betévedek, a környék infrastruktúrája szinte már tökéletes. Mindenem megvan, s, ha ott vagyok, távolinak érzem ezt a földet, hazámmá fogadom az egekben töltött [… Tovább]

Novella

Jön még kutyára

*   Ha valaki lentről figyeli, joggal hihette volna, hogy csak kedvtelésből vitorlázik. A makulátlan kék égen biztatóan ragyogott a Nap, az alatta elterülő mezőn szikrázott az érintetlen hó. Melle erőtől duzzadt, szárnyai acélosan feszültek, tüdejét jótékonyan járta át a [… Tovább]

Vers

Üvegszem

Jobbára már félvállról vesszük a világotMikor kéri, nézzünk szemébe,– Hisz a szem a lélek tükre. – Hukk, nem tudunk,Mert üvegszem s Te lenyelted.Kinézel, mikor benéznénk,– Mondjuk, mint aki részeg.

Elbeszélés

Életrajzom háromszor (1.)

<!– /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:””; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:”Times New Roman”; mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} [… Tovább]

Novella

Éhség

*     Nagyon meleg volt az udvaron, a kút vaskereke olyan forró volt, hogy égette a kezét. Azon szokott hintázni, és ivott volna vizet, de annyira nem volt képes megtekerni, hogy víz jöjjön belőle. Nagyon éhes volt. Előző nap [… Tovább]

Vers

MÉZ ÉS ÁFONYA

      Hazám lehet ott, ahol megszülettem, anyám dús, domború csecsét el?ször számba vettem és el?ször aludtam el.   Hazám lehet cigánysoron, lehetek fekete, fél-barnab?r?, minden más fajjal rokon. Tórán hitet tev? haszid, akit, kevert, ?szi-rum-barack, szerb-horvát, svábosan tót, [… Tovább]

Vers

Pontok és egyenesek

Pontok és egyenesek… Így telt tavasz, így vált valósággá a padláson talált lim-lomból merített er?, ragaszkodása múltnak jelenhez, pontatlansága egyenes beszédnek –   körberajzolt a suttogott felismerés. Egy táncoló pár, sejtelemvillanás… parkett lámpáktól hangos a tér, izzadt lángolótenyér minden érintés; a [… Tovább]