Vers

E n g e d j e t e k !

* Lennék Prometheus ki a rögökből éledő meztelen embert megsajnálva skarlátvörös lángokat lop a tűzből, s az Olimpos isteneit kijátszva a meleget s fényt hozza a földnek, vállalva, hogy az éj sikoltson fájdalmában mikor testembe mar körme keselyűnek.   Istenek [… Tovább]

Vers

holdudvar

  Remete halántékán Egy seb De talán inkább Az se Emlékezik Szívesen vissza még Hol tiszta lég Töltötte tele Vizionálta a fellegbe Bele az ?sz Levele festette Túl az üveghegyen Volt csend Csöndben húzta Az id? Az anyag harangját   [… Tovább]

Vers

Veled

    Száz évig eltemetett létem pókháló fonadékán átdereng blúzod ritmusos lengése. Finom illat a hajadon s a röpke dac szemedben.   Csönddel átsz?tt éjszakáink magányosak; a Kinyilatkoztatásra még várni kell. Összekócolt szívhangjaim disszonánsan csengnek.   Adj nyugalmat, hogy kisimíthassam széthordott [… Tovább]

Vers

Enteriőr

      Feszes combodra fut száznyi cseppem, hűs ajkadba harapó kéj feszül a takarónk ráncait markoló lebegésbe. –  Széthulló időben leltelek menthetetlen magamnak…      

Vers

Tavaszváró unalom

Már nem a társkereső szelek Nyúlkálnak szoknyák alá Már nem a szívjóság felé lejt a világ   Mikor a rügyekre lehetne gondolni Súlyos köd gomolyog Gondolatok szélein Kéjes belvizekbe halmozódik A miazmás unalom   Valahol lefolyást keres   …  

vegyes

A szerelem

Bolondá tesz, elvarázsol A legszebb érzés körültáncol, A szív izzik, forrón lángol, S rózsakert lesz a világból.   Nem is lehet ezt leírni, Ezt az érzést át kell élni, Hisz mikor a szíved szárnyal, Akkor semmi be nem árnyal.   [… Tovább]

Mese

?sz

    H?vös szell? simogat,S a levelek lehullanak.Korán búcsúzik a nap,A sok virág is elhervadt. Gerebjével és sepr?vel Néhány gyerek avart seper.Majd lassan és libasorba Ugrálnak a nagy boglyába. A vándorló madarakSorban minket itthagynak.A gólyamadár elrepül,Itt maradunk egyedül. A jó [… Tovább]

Egyéb

Szergej szilánkjai VI. rész

*       Szergej és az agresszivitás   Szergejt agresszivitásáról kérdezik. Nos, Szergej elmondja magáról, hogy ő tulajdonképpen egy vadállat, és a legváratlanabb helyzetekben, nem ismerve sem Istent sem embert, képes ha kell ölni is, és egyébként is már [… Tovább]

Egyéb

Havas télen

Ő felállt és az ablakhoz ment… *     Eddig minden olyan szép volt ezen a télen. Hó hullott, fehérre festette a tájat. Mintha porcukor alatt aludt volna a város és környéke heteken át. Néztem a hóesést, esti fényben, kicsi [… Tovább]

Humor

Manyi néni

*       Személyautó poroszkált a poros, falusi úton. A férfi lazán fogta a kormánykereket. Hol az utat, hol a járdát fürkészte. Lassan haladt, mintha keresne valamit, vagy valakit. A sarkon feltűnt egy biciklis rendőr. Leszállt a kerékpárról, és [… Tovább]

Vers

Iszapmélység

Lépj túl a kor üszkösödő romján, akassz szögre gúnyát és rossz modort, holt kérdés és iszapmélység válasz  nem ringat a keblén soha fősodort   Felkorbácsolt ösztön, hullámtörők,  úri kéjben sok cifra szenvedély. Nem kellenek nekünk csillagjósok, csak szajkózz, ne hallgass, [… Tovább]

Egyéb

A tündér /giccs/

*     Verőfényes téli reggel volt és arra gondoltak, hogy kimennek sétálni a patakpartra. Nem volt messze a lakásuktól — húsz perc séta, vasárnap lévén úgysem volt más dolguk. Valamikor sokszor jártak ide kirándulni a gyerekeikkel, és ahol a [… Tovább]

Humor

A test ördögöcskéje

*                  Modern idők ördöge nem mindég csúnya ám, pláne nem, ha elegánsan öltözve tűzpiros Ferrari sportkocsin érkezik. Úgy suhan a nyolc hengeren, mint bárányfelhő az égen, és ahol kilép a kocsiból virágok nyílnak piskóta lábacskáinak léptei [… Tovább]

Elbeszélés

Kétely nélkül (1)

természetrajz Soha, soha – életének ötvenhat éve alatt  -soha önmaga zsenialitása, küldetése, cselekedeteinek helyessége iránt kétség nem merült föl benne.Ha voltak depressziós frusztrációi, nem kétkedések miatt voltak.Még akkor is, amikor – ***-ben, aztán*** – ban is – elhasalt a bécsi [… Tovább]

Egyéb

sszemegyek

    Hideg van kint. Bennem is. Azt hiszem, soha nem kívánok többé férfit. Fázom napok óta. A gázóra hangos. Megfizetek érted. Fekete lyuk vagy. A fényt csak képzeltem hozzád. Magamnak köszönhetlek. Helyetted. Szívesen lennék a lelkiismereted. Legalább egyszer kicsit [… Tovább]

Vers

Emlékek, nem csak játékaimról

      Kopott széken ültem a szabadtérin. Kényelmetlen volt. Kapargattam a festéket. Szerettem leszopogatni a vért az ujjamról. „Hazám, hazám, te mindenem” Gondolataimból az áriák mindig kizökkentettek.   Egy hete a „gombivános” jobban tetszett. „Én vagyok La Bella mangolica” [… Tovább]

Vers

Kivonulás (táblakép)

Szemhéjam mögött az ég, alatta földre omló házak. Ólomszürke, némi kék. Füstfelhő lebben, s csapódik vissza menten. Elöl tetemek hevernek temetetlen.   D?zsöl az enyészet.   Kiégett legelőn lovak legelésznek, megannyi redves bőrből kimeredő borda.   Oldalt, felsőbbrendű gőggel távozik [… Tovább]

Vers

Élni szeretnék!

Életrevalóság…     Édesanyám, ne vegyél el, oka van a létnek, megszületni vágyom hozzád, látni szeretnélek! Az sem baj, ha pólyám sem lesz, ne ringasson bölcső, öled mélye biztonsága éppen elegendő. Édesanyám, ha meghívtál, ne zárd rám az ajtót, becézgetve [… Tovább]

Vers

Acélszerelem

Oly tiszta már lelke, csak a gonosz, csak az engedje. Ha már megtalálta földi istenét s javait amit az ég vele mért… Legyenek ők, a szent család. Úrhoz, angyali sereghez szól már az ima:   Kordonkötél vastag legyen, erős és [… Tovább]

Vers

Valeriu Cercel Vágyakozás

    Vágyom a tornácos régi vályogházat, távolból érzem,  hogy omlik, reped, vágyom sz?z ajkát a tátikavirágnak, a ringó vetést, hullámzó réteket.   Vágyom a tilinkót, feny?fák smaragdját, vágyom a Kárpátok komor láncait, vágyom a májust, a folyót, a forrást, [… Tovább]