Vermes Zoltán Szerző
Vezetéknév
Vermes
Keresztnév
Zoltán
11 hónap 1 Komment

Öld meg!

 

Az ürességet, a kiégett villanykörték pattogását

a vágy kérlelhetetlenségét,

A derékba tört órák szánakozását

a depressziók s?r?ségét,

Öld meg a szerelemtelenséget!

 

A romantikus, extatikus vágyakozások

szerelmek, szeretkezések rendszertelenségét

fejl?d? kibontakozó beteljesedett érzések elmaradását

az érzékelés érzékelhetetlenségét

a töprengések kilátástalanságait

Öld meg a szerelemtelenséget!

 

A közép európaiság megragadó, lehúzó csápjait,

a beépülni akarás kényszer?ségét

a kínt-teremt? közömbösség hegyeket,

A társas élet kishit? bizalmatlanságait,

Öld meg a szerelemtelenséget!

 

Az átalvatlan éjszakák rimánkodását

az elszopogatott tabletták keser?ségét

a ki nem mondott vallomások torokszorító kikívánkozását

A szerteszét folyó id? zúgását, áramlását

A meg?rzött magányosság áthallgatott sirámait,

tedd szerelem teljesebbé és

Öld meg a szerelemtelenséget!

————————————

Zoltán,  ásátségétdásátségétzásátlását stb.   ugye rettenetes!?

10 év 2 komment

 

Töredékek

 

Kivártam a zivatart elkopottan,

mégsem hiszem, hogy lemosta b?nöm. 

 

Szakadt kispárnám, gy?rötten fekszik.

Izzadt testemet csak a halál h?ti majd. 

 

Zavart fejemet lehajtom, és sóhajtva várom

Simogatásod, hogy elnyugodjak.

  

Testemben kikelt, zokogáscsírákat

elfojtva beszélem meg, elválásunkat. 

 

Átadnám testem-lelkem neked,

te asszonyi testbe öltözött ördög.

Csak azért nem teszem, mert

már rég a tiéd.

10 év 3 komment

 

Májusi vers

 

Szétfoszló hajnali ködök után,

Kibontott hajú lányokat látni,

csillogó hajszálakat a meleg

esti fényben.

 

Borongós télszagú napok után

Beleszagolni a dús leveg?be,

és belélegezni a rügynek pattant

ifjúság illatát.

 

A hó súlyos csikorgását felváltva,

a tavaszban zajtalanul járunk.

11 év 6 komment

Holocaust 1985

 

Aludj! Az álom szabaddá tesz.

Ez nem Auschwitz. Átérezheted

szabadságod lehelettisztaságát.

Pszichológusok vizsgálják devianciádat.

 

Azt csinálhatod, amit akarsz. Csak azt.

Az álmaid? Hogy néma keretlegények

véresre vert csecsem?kre lövöldöznek?

Á! Te csak aludj. „Der Traum macht frei”.

 

A krematóriumhoz vezet? utat látod?

Hogy meztelenek, követ szorongatnak

és reménykednek a „tiszta” életben?

 

Mit mondasz? A villanyvezeték?

Nem, ez csak a h?t?szekrény zsinórja.

Nyugalom. Semmi veszély.

 

 

11 év 10 komment

 

 

Száz évig eltemetett létem

pókháló fonadékán átdereng

blúzod ritmusos lengése.

Finom illat a hajadon s a röpke

dac szemedben.

 

Csönddel átsz?tt éjszakáink magányosak;

a Kinyilatkoztatásra még várni kell.

Összekócolt szívhangjaim disszonánsan

csengnek.

 

Adj nyugalmat, hogy kisimíthassam széthordott életem!

 

Vermes Zoltán Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.