Pongrácz Ágnes : Semmiség

megsimogatnám a hajad
világok röppennének ki az ujjaim közül
fürge álmok ébrednének perg? hajtövekben
az égbe kúsznának egy furcsa ködben
oda, ahol lapos kövekre a Hold-angyal éppen leült

megsimogatnám a hajad
remeg? könnycsepp hullna a porba
egy részéb?l harmat lenne
más részéb?l csillag volna
harmadát az éj megenné
negyedét a föld meginná
ezredrésze halhatatlan

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Pongrácz Ágnes 48 Írás
Ott vagyok ahol a felhők szaladnak az égen, ahol az alkony magányos fát éget, ahol a hullám eléri a partot, ott, hol a lelked megérti a hangom, ott, hol az álmok átlépnek a fénybe, ott, hol az elméd már semmit meg nem érthet, ott vagyok, ha neved már soha ki sem mondom, s maradok örökre ott,