Kováts Eszter : 18

1.

Hosszú az út mögöttem.
Lábam térdig sárban tapod.
Por lepett el lelkemig.
Hajam tépi bogáncsos
csillagrengeteg.
Hosszú az út el?ttem.

 

 

2.

Mi, mi vagyok én?!
Idegen vadonba

szakadt, hideg-szem?
állat. Görcs-szív?.
Lázas. Darabka riadt
magány az étkem.
Rémiszt tér-id?
iszonyat.
Pondróként vágy
h?sége lapul bennem,
ólomlábú, kies évek
jönnek felém.
Oly szívesen megbújnék
valaki tenyerén!

Nekem e világban
félnivalóm nincsen,
mégis milyen kicsiny,
torz bennem az Isten!

Legutóbb szerkesztette - Kováts Eszter