Szabó Edit Irma : Jégvirágos napfelkelte

 

Virrad. Jégvirágos napfelkelte ébreszt,

Fekete-körösi gyalogséta dermeszt.

Hótaposó csizmám mérföldjáró, ócska,

vékony húron peng a Körös citerája.

A mályvádi erdő hóággal integet,

a szél jégfésűvel borzolja a telet.

A távolban, mint egy mozdulatlan szobor,

búzavetést dézsmál megriadt őzbakom.

Zizzen hócsillagos pelyhek tánca, de jaj,

sikolt a rianás, reped a jégtábla.

Dermedt fakoronán fázó fülesbagoly,

csattanó hangorkán huhogást parancsol…

 

 

Legutóbb szerkesztette - Szabó Edit Irma
Szerző Szabó Edit Irma 58 Írás
Számomra az írás az önjutalmazás különös formája, amely alkalmas a belső világom kifejezésére. a belső békém, harmóniám megteremtésére. Egy menekülési útvonal a rohanó mindennapok feszítő világában, amely során képes vagyok megállni, s a versírással kikapcsolódni.