Nap: 2011.11.18.

  Idesóhajtottalak. Egy pillanat: hipp-hopp erre fújt az esti szellő.   Azt hiszem nem beszélünk. Fene se tudja. Ha úgy érzem, megtalállak, minden zugban.   Hagyom, hogy ne értsem meg szavaidat. Ha érteném, belerohannék egy újabb képzelgésrohamba.   Ezért mint [… Tovább]

  Ismét Karácsony lesz, nagy szavak röpködnek, –lehet, hogy a mennyből   hullik majd a hó – angyalkar énekel, girlandok villognak,   mint gyémánt, kiragyoghat belőlünk a szó,   ám mondd, mi történik,  ha alszanak az őrök, s alattomban tőrré [… Tovább]

Csak a test, az anyagiasság az, mely fogva tart. Züllötté tesz, láncol, míg enged a lét, s utána búcsút int a pokol, szárnyakat ereszt a Mennyország.

Válaszaimat makacs miértek ülik, férfinak lenni van-e még tiszta oldal? Fényesre törlöm az éjszaka tükreit, nem tudok mit kezdeni a mosolyoddal.   Nyugtalan ?sz… Sápadtak-sz?kék a füvek, nehezek-fojtók az esti n?i hajak. A pupillakutak feketéje felett a körmök félholdjai világítanak.

  ahogy elrúgsz egy követ vagy ahogy céltalanul sétálsz az utcán egy nyári délután miután valakire hosszan hiába vártál… és közben beesteledett ide talán így kell így jó megérkezni üres kézzel üres lélekkel félelmek nélkül rezzenéstelenül mint bármelyik lépted úgy [… Tovább]

Ma olyan nagyot aludtam, így majdnem hozzád mertem szólni, de – mi van ha megtaláltad lelki társad -, zavarnék, marad a csend. Mindenesetre jólesett a gondolat, hajszálon múlt, de bennem rendbe’ van. Napsütötte jelmezek az égi akasztós szekrényben, lelkek, mindenki [… Tovább]

…mert több már, mint unom.     …Mi jót tudna kívánni neked az, aki arra sem veszi a fáradságot, hogy normálisan leírja: Boldog születésnapot kívánok neked!?…       Kívántál volna inkább szimpla boldogot, a képletekhez mit sem értek én! [… Tovább]

     Amikor a kezem    er?teljes   két kezedhez ér, tenyeredben újra   feléled a remény.   Végtelen nyugalmad   ereimbe árad, simogató, puha   csókjaiddal   hinted be számat.     Nem félek éjszaka   a szekrényben lakó [… Tovább]

szelídülj visszahogy visszaszelídülhesseknem számít harusnya vagyok ha szerelmem s mireleírnám elfelejtettem pedig amiatt ébredtemés miatta simogatomhalkan a billenty?zetet ebben még semmiirodalmidudás sanyi alszikremélem táskák értem isértem is tehetted eztne lófrálj éj idejénkönnyben szeretsznappal könyvb?lkeresel de hol leszek akkorviszem irodalommentes söríz? [… Tovább]

(Az én bűnöm)   Tegnap meglátogatott az Isten, hamar estbe fordult az égbolt, vallatnak a csillagok, ilyen számonkérést az kap, akinek a vétke régen volt bérbe adva. Színvallásomat bokor rezdülések kísérik, a csend zavarba hoz, noszogat a kényszer vaskorlátja; – [… Tovább]

  A torony   Mint jó mesterember falakat húztam: k?b?l, téglából, erényb?l. Reményt?l duzzadó mellkasom (nem várva) inget és bizalmat repesztett. Túl sötét – nézték. Túl magos – mondták nemegyszer.   Salétromos lett az önbizalom.   Tenyeremmel óvtam óriás Sötétemet, [… Tovább]

Vékony füst köt sálat…       Ezüstpárából vert apró ablakon, mint megannyi igyekv?, koppanó, törekv?, apró csepp-postások neszeznek, s kézbesítve az ?sz üzenetét, lassan, gördülve leperegnek.   Künn, karcsú kémények nyakán vékony füst köt sálat, cinkepár üres fészeklakán már [… Tovább]